Gelcich József–Thallóczy Lajos: Raguza és Magyarország összeköttetéseinek oklevéltára. (Budapest, 1887.)

E becses kötetek a szentesített törvényeket, az adó és vám-szabályozást, a megkegyelmezéseket, állami delictumokat, száműzetéseket, a köztársaságadósságaira vonatkozó ügyleteket, nemesítéseket, polgárok közé való felvételeket, az egyes hivatalnokok választására vonatkozó jelentéseket tartalmazzák 1415—1802-ig. 4. A tanács azon iratai, melyek »Consilium rogatorum« vagy »Pregai« néven jelöltetnek. Ez a tanács, vagy jobban mondva választmány 45 senatorból állott, kiket évenként, a nagy tanácsból (Maggior consilio) választának s azt a hatóságot képezték, melynek elhatározásai ellen följebbezni nem lehetett. E tanács-választmány állott a közigazgatás élén, szabályrendeleteket alkotott, intézte közvetlenül az adó-iigyeket, fölülvizsgálta a számadásokat, ellenőrizte a hivatalnokokat s a törvénykezés harmadik forumakép szerepelt. Ez ügyeken fölül még e kötetekben (1416—1806) találjuk a külföldi udvaroknál lévő követek s a consulok jelentéseit, a törvényjavaslatokat, a fontosabb állami ügyeket, a stagnoi és trebinjei püspökök kinevezését, kiket azután a pápa erősített meg s végre azon külön-liatóságok institutioját, melyek bizonyos ágakra nézve szakszerű közegek valának, mint a »Provveditori alla guerra« (a hadi szükségletekre, élelmezésre), »—degli armamenti« (fegyver-beszerző bizottmány), a »pénztárnokok«, a » territoriális kormányzat gróíjai (elöljárói, conte)«. 5. A kis tanács (Minor consiglio) iratai 1415—1806. E tanács a rector személyéhez fűződött