Gelcich József–Thallóczy Lajos: Raguza és Magyarország összeköttetéseinek oklevéltára. (Budapest, 1887.)

volt, azért az annalisokat is ez a szellem lengi át. Bizonyság erre Ragninaés Gondola

2), amaz 1558-ig írta meg a város történetét, emez pedig 458—1469 vitte históriáját, valószínűleg elődjének munkáját vévén alapúi. Fölöslegesnek tartom felsorolni Raguza krónikásait s hő irodalmát, csak jelezni óhajtottam, hogy e kis, de nagy múltú állam krónikásai s a szó szorosabb értelmében való történetírói milyen szempontból itélendők meg. Ujabb időben a bécsi, budapesti, pétervári> moszkvai, belgrádi s különösen a zágrábi akadémiák igen sokat tettek a köztársaság múltjának földerítésére. E kezdeményezés szükségessé tette mindazon viszonyok adatos földerítését, melyek Raguzát s Magyarországot két századon át egymáshoz kapcsolták. Ennek eredménye a mi munkánk, mely egyfelől Ragusának hűbérurával: a magyar királylyal szemben tanúsított magatartását, másfelől a magyar királynak az úgynevezett balkáni államokra gyakorolt befolyását illetőleg kiván kútfőkép szolgálni. A munka szerkesztésében főelvnek vallottuk, hogy minden fölösleges adat mellőzésével tisztán a ragusaeo-magyar érintkezést világítsuk meg, mindazt a mi ezen a kereten kívül esik s Raguza localis történetére tartozik, ezúttal elhagytuk. Az anyagot kora rendjében állítottuk össze, két főrészben: az elsőbe a különböző kir. leiratokat, >) Noclilo i. h. 2) Annali di Ragusa. — Biblioteca Francescana di Ragusa kézirat Fol. 251 r. sz. a. GELCICH : DIPLOMATARIUM KAGUSANUM.