Gelcich József–Thallóczy Lajos: Raguza és Magyarország összeköttetéseinek oklevéltára. (Budapest, 1887.)

geren túli tartományainak hálózatába. A török hatalom elliatol egész a város falainak árkáig. De hiába. Mert Magyarország, midőn védő szárnyai alá fogadja a köztársaságot s municipális szabadságát ezzel kifejleszti, egyúttal minden bajáról előre gondoskodott, s megszerezte a város részére a barátságos hatalmaknak tényleges támogatását. Raguza piacza csakhamar a földközi tenger egyik virágzó emporiumává lesz. Hajói szabad bejáratot nyernek az összes európai kikötőkbe.Előnyös kereskedelmi szerződések gyarapitják a polgárok vagyonát. A hegyentúli vidékek termésöket Raguza piaczán értékesítik. Mindenféle nemzeti kereskedők tódulnak a partokra. Es midőn Zsigmond király közbenjárására a sz. szék megengedi a hitetlenekkel való kereskedést, hajóépítő helyei elégteleneknek bizonyulnak, s nagyobb hajóikat Itáliában és Siciliában kénytelenek építtetni. Hivatott építészek impozáns épületekkel díszítik a város utczáit. A műipar minden ága hajlékot és keresetforrást nyer a városban ; az itt készült edények, a különféle réz- és bronzmunkák, az ötvösség remekei, és főleg a raguzai gyárakból kikerült gyapjuáruk mindenfelé kitűnő hirnek örvendenek. Nem sok idő mult el, s Raguza nemsokára annyira benépesedik, hogy a falakon kivűl is emelkednek épületek, s külvárosok is keletkeznek. Fölvirul a szellemi élet s Raguza csillaga messze földön fénylik.