Kőfalvi Tamás: A pécsváradi konvent hiteleshelyi oklevéltára 1254-1526. (Szeged, 2006.)
gét, amit az is bizonyít, hogy a 14. század második felében és a 15. században, az ügyek számának megszaporodása ellenére is, a fennmaradt esetek 90 %-ában a parancs keltétől számított tíz napon belül sor került a jelentő oklevél kiállítására. 3.4 A hiteleshelyi tevékenység hatásai A pécsváradi konvent hiteleshellyé válása, illetve e tevékenységnek folyamatos ellátása mind a monostorra, mind pedig magára a városra nézve fontos következményekkel járt. A monostor szerzeteseinek találkozását a világi élettel a külső munkák kapcsán már említettük, de a belső hiteleshelyi tevékenység során a monostorban megfordult világiak száma is jelentős lehetett. 14 4 Ez a forgalom pedig minden bizonnyal fellendítette a város vásárainak forgalmát is. A hiteleshelyi munka emellett a konvent számára közvetlen anyagi hasznot is hajtott, hiszen az eljárásokért, az oklevelek kiállításáért az ügyfeleknek fizetniük kellett. Az 1439-ből fennmaradt összeírás 14 5 viszont, amely a pécsváradi konvent bevételeit és kiadásait részletesen tartalmazza, nem tesz említést a hiteleshely bevételeiről, ami azzal is magyarázható, hogy az egyéb jövedelmekhez képest ez az összeg talán nem volt jelentős, de legalábbis nagyon esetleges, időben sokat változó lehetett. Pécsvárad bencés monostorának hiteleshelyként történő bekapcsolódása az országos hivatali életbe döntő jelentőségű lehetett magának a településnévnek a kialakulásában is. A korábban használatos, és minden bizonnyal helyi keletkezésű 'Várad' nevet ugyanis éppen a hivatali írásbeliség nyomán válthatta fel a külső keletkezésű 'Pécsvárad' alak. Erre mutat, az a hiteleshelyi kiadványokban jól nyomon követhető folyamat, ahogy a konvent önelnevezésében az országos szervektől kapott parancslevelekben található elnevezési forma váltja fel fokozatosan a régebbi névalakot. 14 6 A monostor hiteleshelyi tevékenysége is szerepet játszott abban, hogy a város a megye egyik központi jelentőségű településévé vált. A környék legtöbb nemesi családjának több generációja is megfordult itt ügyeinek intézése végett. Közülük is kiemelendőek a Bátmonostoriak, a Gyulaiak, de a távolabbi birtokosok közül számos esetben állított ki a konvent oklevelet a margitszigeti apácák számára is. Összegzésképp elmondható, hogy a pécsváradi konvent hiteleshelyi tevékenységében az 1254-től 1353-ig tartó évszázad első fele jelentette a hiteleshelyi munka megindulásának és formái kialakulásának időszakát. A 13. századra megteremtődtek a közjogi eljárásokba való bekapcsolódás feltételei, valamint kialakult és gördülékennyé vált a helyi írásgyakorlat is. A 14. század a hiteleshelyi munka egyértelmű fejlődését hozta, a korszakból fennmaradt oklevelek mennyisége pedig már alaposabb vizsgálatokat is lehetővé tesz. A pécsváradi konvent hiteleshelyi tevékenységének fénykora, az 14 4 1294 és 1296 között például egy alkalommal több, mint 100 személy jelent meg a konventnél tanúvallomás letételére. (Ld. 25. sz. regeszta.) 14 5 Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1899. 333-335. 14 6 Kőfalvi, 2002 2
