Kőfalvi Tamás: A pécsváradi konvent hiteleshelyi oklevéltára 1254-1526. (Szeged, 2006.)

jól körülhatárolt, szinte állandó volt, lénygében az Árpád-kor folyamán kialakult területre korlátozódott. Ez leginkább Baranya megye észak-keleti részét jelentette, ebben a régióban szinte minden település kapcsolatba került Pécsváraddal. Kevésbé intenzív, de még mindig jelentős a konvent működése a megye délebbi területein, elsősorban a Pécstől dél-nyugatra fekvő Bogád, Bodony, Ózd, Füzest, Gerde vidékén. A hiteleshelyi működés területe, bár egyre csökkenő intenzitással, de egészen a megye déli részéig nyúlik. A szomszédos megyék közül Bodrog, Somogy, Tolna és Valkó megyében is kimutatható a konvent külső hiteleshelyi munkája. Jóllehet a konvent e megyékben zajlott eljárásának gyakorisága a fennmaradt anyag alapján csak szórványosnak minősíthető, Pécsvárad földrajzi elhelyezkedése alapján mégis feltételezhetjük, hogy az itt végzett tevékenysége - bár nyilván nem érte el a Baranya megyei intenzitását - hiteleshelyi munkájának jelentős hányadát tehette ki.

13

7 A hatókör kialakulása kapcsán mindenképp számolni kell a pécsi káptalan

13

8 közelségével is, amely - jóval nagyobb és tekintélyesebb hiteleshely lévén - elszívhatta Pécsvárad potenciális ügyfeleinek tekintélyes - elsősorban a megye nyugati területeiről kikerülő - részét.

13

9 Az eljárás és a jelentés megszövegezése között eltelt időt az eljárás jellege, illetve a konvent munkaszervezése is jelentősen befolyásolhatta. Számos esetben ugyanis az eljárás nem egyetlen napot vett igénybe, hanem annál jóval tovább is eltarthatott. Ennek jellegzetes esete volt a birtokba iktatás, amelynek elvégzése után a kiküldötteknek - az esetleges tiltakozások meghallgatása és az ennek következtében kötelező idézések végett - három napig az adott birtokon kellett maradniuk.

14

0 Sokszor a birtokok határjárása is hosszúra nyúlhatott. Jó példa erre a konvent 1338. október 12-én kiállított oklevele,

14

1 amely arról számol be, hogy a kiküldöttek a margitszigeti apácák Jeneu és Nane nevű, valamint a pécsi püspök Lonchuk, Jeneu és Nane nevű birtokainak határjárását és értékbecslését, a birtokok kiterjedt volta és a határidő rövidsége

14

2 miatt hat nap alatt sem tudták befejezni. Több alkalommal valószínűleg a konvent munkaszervezése alakította az eljárás és az arról kiállított oklevél kiadása közt eltelt időt. Így például az 1349. június 8-án, 9-én és 10-én végzett tudományvételek mindegyikéről 1349. június 13-án kelt hiteleshelyi oklevelek

14

3 számolnak be. Mindezeket összegezve elmondható, hogy a konvent praktikusan szervezte és gördülékenyen végezte külső hiteleshelyi tevékenysé13

7 Néhány, valóban kivételnek számító esetben a konvent előtt bevallott ügyben Bars-, Csongrád-, Kőrös-, Szabolcs-, Pest- és Pilis megyei birtokok szerepeltek, ezekre a területekre azonban természetesen a konvent nem küldött hiteleshelyi embert. 13

8 A pécsi káptalan hatókörének elemzését ld.: KOSZTA, 1998. 79-95. 13

9 Jó példa erre az az eset 1276-ból, amelynek során a pécsváradi konvent előtt megkötött adásvételről a pécsi káptalan (is?) állított ki privilégiumot. W. IX. 163-164. (109. sz.). 14

0 A konvent 1353-ig ennek a kötelezettségnek a teljesítését általában nem jelzi az oklevélben, a 15. századtól kezdődően azonban ennek említése szinte kötelezőnek tűnik, formulaszerűvé válik. 14

1 Ld. 155. sz. regeszta. 14

2 A konvent számára kitűzött válaszadási határidő október 13. volt. 14

3 Ld. 206-208. sz. regeszták.