Kőfalvi Tamás: A pécsváradi konvent hiteleshelyi oklevéltára 1254-1526. (Szeged, 2006.)
zésünkre, de tudván, hogy Peterdet elérte a támadás 10 3, valószínű, hogy a nem túl távoli Pécsváradot sem hagyta érintetlenül. Pécsvárad növekedését legegyértelműbben hospesnépeinek beköltözése jelzi. Az 1258-as hospespert lezáró határleíró oklevél alapján a település három fontos része különíthető el. 10 4 A monostorhoz legközelebb épült ki - s időben ez volt a legkorábbi településmag - Váralja telepe. E területen az apát szolgáló népei éltek, s az ő befolyása érvényesült leginkább. A másik két településrész mindegyikét hospesek lakták. Közülük Olaszfalva volt a jelentősebb. Népeit még Beatus apát telepíthette, és velük került összeütközésbe 1258-ban. 10 5 A település neve alapján lakosságának vallon eredetére gyanakodhatunk, bár a pontos etnikai összetételre nézve nincs biztos támpontunk. Az idők során e városrésznek - mutatván a hospes elemek megerősödését - külön piachelye alakult ki, amely szerdánként működött, de amelynek vámja az apátot illette. A másik hospestelepülés újpécs volt. Neve talán arra utalhat, hogy Pécsről jött hospesek népesíthették be. A szakirodalom korábban ezen elnevezésből származtatta a későbbi 'Pécsvárad' név előtagját is. 10 6 Maga a 'Pécsvárad' név csak a XIV. századtól jelenik meg az írásos forrásokban, amikor is 1316-ban Károly király, Csata fia: Imre comes megadományozásáról szóló oklevelének dátumában ez szerepel: „Datum in campisprope Pechwarad..." 10 1 Pécsvárad korai történetéről összegzésképp elmondható, hogy olyan dinamikusan fejlődő településről és annak nagy tekintélyű egyházi intézményéről beszélhetünk, amely mind gazdasági, mind politikai, mind pedig kulturális szempontból alkalmas volt a hiteleshelyi feladatok ellátására. 10 3 A tatárjárás pusztításait egy Pécsváradon kiállított hiteleshelyi oklevél említi: 1267-ben a szekszárdi konvent eladja Peturd nevű földjét, amely a tatárjárás óta (insultusgenús Tatarice) néptelen. Érdekes ez az adat a Tatárjárás hatásainak felmérése szempontjából is, hiszen Peturd föld esete is mutatja, hogy a településhálózat és a lélekszám még 25 év elteltével is magán viselte a tatár pusztítás nyomait. (Ld. 6. sz. regeszta.) 10 4 Pécsvárad településének belső tagolódását ábrázolja: GÁLLOS, 1988. 62. 10 5 F. V/2. 490-493. 10 6 GÁLLOS, 1975. 35. 10 7 Z. I. 152-153. Regesztája: AOkl. IV. 283. sz. A névhasználattal kapcsolatban megjegyzendő, hogy a konvent, hiteleshelyi tevékenysége során még a 14. század végén is - miután az országos szervek már kezdenek áttérni a 'Pécsvárad' (Pechwaradiensis) megnevezésre - a 'Várad' (Waradiensis) névalakot tünteti fel következetesen az oklevelekben, miként ez a névalak szerepel a konvent által használt pecséten is. Sőt, egy esetben még a 15. század elején is felbukkan az igen archaikus, még a hiteleshelyi tevékenység megindulása előtt használatban volt, a 13. század elején lényegében eltűnt név: „Conventus monasterii Waradiensis de subpede montis Ferrei..." alakban (ld. 574. sz. regeszta.). Az árpád-kori névalakokat ld. GYÖRFFY, 1987. I. 362-367.
