Kőfalvi Tamás: A pécsváradi konvent hiteleshelyi oklevéltára 1254-1526. (Szeged, 2006.)

külön lakott.'*

9

1 Sőt, a legenda írója azt is tudni véli, hogy Anasztáz magával vitte Pécsváradra Gellértet, ahol ő Szent Benedek ünnepén „Az igaz virul majd, mint a liliom" bibliai idézet kapcsán tartott prédikációt.

9

8 Anasztáz apát és Mór pécsi püspök ezután kísérték Gellértet Fehérvárra, István elé, aki azután többet el sem engedte maga mellől, sőt fia nevelőjévé tette. Gellért kisebb és nagyobb legendáját illetően, a forrásértéket is erősen befolyásoló keletkezési és sorrendiségi kérdések kapcsán igen eltérő vélemények láttak napvilágot a szakirodalomban.

9

9 Ezeknek sem ismertetése, sem elemzése nem tárgya e tanulmánynak, így a Pécsváradról szóló legendabeli adatokról annyit kell megjegyeznünk, hogy ha a legenda által elbeszélt események valóságtartalmát szigorú kritikával kell is kezelnünk, (például Gellért Magyarországra érkezésekor Anasztáz már esztergomi érsek volt, sőt valószínűleg csak a későbbi hagyomány tette őt pécsváradi apáttá

10

0), mégis, Pécsvárad jelentőségét maga az a tény is mutatja, hogy a hagyományban ilyen fontos szerepet kapott. A Gellért-legenda később, egy helyen ismét közöl pécsváradi vonatkozású adatot: miután István Gellértet remeteségéből visszahívta és püspökké tette, papokat és szerzeteseket rendelt mellé segítségül. Közülük kettő — István és Anzelm — Pécsváradról érkezett, Istvánról pedig külön is megjegyzi a szerző, hogy „tanult és magyar nyelven avatottan tolmácsoló férfi volt."

10

1 A pécsváradi monostornak a legendákban kapott jelentős szerepe is bizonyítja, hogy e monostor a kezdetektől fogva központi helyet foglalt el a magyar közgondolkodás és a kultúra területén. 2.5 Pécsvárad településének fejlődése az Árpád-korban Pécsvárad településének és konventjének fejlődése szorosan összekapcsolódott, mintegy kölcsönhatás-szerűen erősítette egyik a másikat. A település a Vas-hegy lábánál, a Buda-Eszék útvonalba torkolló főútról könnyen megközelíthető helyen feküdt. A kolostor helyének kijelölésénél az is szerepet kaphatott, hogy jól védhető legyen. Szintén kedvezővé tette a település helyzetét a közelben eredő két forrás, amelyek Csiger kútja és Gyula kútja néven fordulnak elő az oklevelekben.

10

2 A település a monostorhoz hasonlóan gyorsan fejlődhetett. Ezt a folyamatot még a tatárjárás sem törte meg, amelynek pécsváradi történéseiről közvetlen forrás ugyan nem áll rendelke9

7 ÉRSZEGI, 1983. 77. ford.: SZABÓ FLÓRIS 9

8 SRH. II. 486. „Abbasque Waradiensis vocatus per episcopum huic festivitati intererat. Qua peracta assumpsit secum Gerhardum tenuitque eum usque ad festum Sancti Benedicti in Waradino, in quo fecit sermonem ad populum super verbo: „Iustus germinabit, sicud lilium etc." 9

9 CSÓKA, 1967. 263-266. 10

0 GYÖRFFY, 1977. 140-144.; KRISTÓ, 2000. 315-316. 10

1 SRH. II. 494. „Inter prefatos vero monachos erant septem viri literati et Ungarica ligwa interpretes expediti, videlicet Albertus, Philippus, Henricus, Conradus, Crato, Thazlo et Stephanus, qui etiam per se populo verbum Dei predicabant." Fordítása: ÉRSZEGI, 1983. 84. 10

2 HO. VI. 99-100.