Palásthy Pál, dr.: Palásthyak. 3 kötet. (Budapest, 1890–91.)

a beléjük tapadt emberi lábnyomot fölvették, hogy annyi ezer és ezer év óta, mig a mellettük, mögöttük uj meg uj szikla-rétegek rétegekre rakodtak, a legfelsőbb réteg agyaggá elmálhatott, és még ezen felül az elkorhadt növényekből televény képződhetett, a lábnyomok fenmaradhattak ? Az úgynevezett özönviz előtti időkben, midőn az emberek Mózes hagyománya szerint, mint Ádám s Mathusalem közel ezer évig éltek, s óriás nagyságúak valának, midőn a mostaninál nagyobb melegben s vizpárákban, az állat- s növény-élet, a mostaninál roppantabb alakokban mutatkozott, midőn a bekövetkezett rettentő katasztrófában a honti hegyek közt, az őselefántok egész nyája veszett el,

1) midőn az egymásra rakodva, kőrétegek közt növény, állatmaradványokra, falevelekre, a homokkőbe tapadt szarvas agancsra, óriás hüllők, s madarak lábnyomaira találunk : nem élhettek-e itten óriás emberek ? Ha egy öl magas ember lába nyomát 12 új hosszúnak vesszük, a drégeli 15 ujjnyi lábnyom egy 8V

2 láb magas emberé lehetett, a palásti pedig egy két öles emberé. Siriában, Indiában, a hontiaknál sokkal nagyobb 3—4 láb hosszú óriás lépések találtatnak, sőt Ceylon szigetén, az u. n. Ádámcsúcson Buddha lábnyoma, hat láb nagyságú, mely talán egy hat öles emberé lehetett. Végül a Palásthy nevet érdeklöleg íölemlitendőnek vélem, hogy azt a magyar huszárt, ki III. Napoleon testvérbátyját, Lajost, (?) Olaszországban 1831-ben agyonvágta, kinek végzetes karja és kardja III-ikNapoleonnak a császárságra utat nyitott, Palásthy Jánosnak liivták.

2) ') Hontban, különösen Hont és Drégel határaiban máig találtatnak szép /í/aw/wiM/^-példányok maradványai. 2) Hogy ezen kivonat Höke Lajos kéziratából leirva, az eredetivel egyező: bizonyítom. Ipolyság, 1888. szept. 30. Pongrácz Lajos.