Palásthy Pál, dr.: Palásthyak. 3 kötet. (Budapest, 1890–91.)

Palásti csata") 1552. Ferdinánd király és a magyarok vereségeinek, Ali, budai basa győzelmeinek éve, mert ez évben Veszprémet, Drégelyt, Bujákot, Ságot, Gyarmatot bevette, s Budavárának területét biztositá. Ezen várakat, kivéve Drégelyt, a véderő gyávasága mellett könnyen vette be. Pasky

1) Veszprémnek Tinody „az árulók vár körül mind levágatának". (Katona 22. k. p. 281.) Vas Mihály „sok fohászkodással most is jó Budában vagy Törökországban vagyon nagy rabságban". - Szondy harczolva elesett; előbb minden kincseit, ruháit a várudvarán megégeté, lovait ledöfte, kopjával vivott; kard, kópja nem sérté, mert hozzá nem fértek; golyó törte össze egyik térdjét, vivott tovább, Zoltay *) Palást, 1480. Mátyás király parancsára, a budai káptalan által kiadott okmányban: „totális possessionis Palást, alio nominae Mith-warcz in cottu Hont." (Géresi, gr. Károlyi család oklevéltára II. 493. 1. „II. András Zólyom várához csatolja, és az esztergomi káptalannak a szokásos 10-et kiadatni továbbra is parancsolja. 1232. Mon. St. I. 286. Felső Palást más néven Gardon Palást. Alsó Palást más néven Litvarcz, Közép Palást más néven Radó-Palást, vagy Utszapalást. Paska, Palásthy család egyik sarja, Palást mellett egy dűlőnek adott nevet, ahol meg is telepedett; a dűlő ma is hordozza a nevet) s mult században még lakva volt; ma szántóföld, a tagosításban káposztásnak volt szánva. Vas Mihály (plumbeus merito dicendus Istvánffy. Katona 22. p. 289.)