Palásthy Pál, dr.: Palásthyak. 3 kötet. (Budapest, 1890–91.)

Gárdony, Alvár, a sági Alvár folytatása. Ezen Alvárban várnak nyomára nem akadtam, talán azon Alivértől eredt a név, ki Rátold fivérével együtt Kálmán király alatt Apuliából hozzánk beszármazott, vagv más Alivértől ? Paláston felül, a Korpona mentén vannak: alsó és felső Rakoncza, — tótul Rikincica, — tót faluk, amaz egykor a budai felliévizi prépost, jelenleg az esztergomi seminármmé; emez a palásti földesurak birtoka, dicséretes gyümölcstenyésztéssel. Ezeken túl Méznevelő — Medovarce — mely nevének, mintha sok méhet tenyésztene, épen nem felel meg. Ettől oldalt esik Dréno-Som (?) egy magas hegyen telepedett falu, mely vízért kénytelen lejárni a völgybe. Visszatérve Palástra, tekintsük meg az ottani természeti ritkaságot, az óriás lépést. Ez egy 24 hüvelyk hosszú, felényi széles emberi lábnyom, egy kis sziklatáblán, a sark, bokahajlás, hüvelyk, szóval: egy mészkőlapba négy újnyira bemélyedt ember-lábnak tökéletes formájával. Mondják, hogy egy másik ily óriási lépés is léteznék Palást határában. Ily sziklába nyomott óriás lépéseket, a palástinál kisebbeket jeleztünk Drégelyen, hol az óriás padon szintén van a sziklába mélyedt emberi ülep és alatta két lábnak nyoma ; Ságon, Tesmagon, Hidvégen, továbbá Selmecz-Schütrisbergen és Barsban, XJjbánván. Ezen óriás lépéseket, mint a hellen hitrege gigászai s titánjaira vonatkozó ősembernyomokat, én hoztam elsőben köztudomásra a Pesti Napló 1867. augustus 3-ik tárczájában. A földtan fogja megfejthetni, valljon (olvasliatlan) élt-e, élhetett-e az ember, mikor a sziklák ezen most kiálló rétegei annyira puhák voltak, hogy