Palásthy Pál, dr.: Palásthyak. 3 kötet. (Budapest, 1890–91.)

XLII falu sem akarta magáénak ismerni a földet, melyen a hulla feküdt, A sok ide-oda feleselés után, a kádi, Palást határabelinek Ítélte el, miért a palástiak tartoztak a török törvény szerint a gyilkos kiadásával, vagy a falu megtizedelésével. Koncz Amórus

1), Palást akkori birája, a maga falujáról a rettentő Ítéletet elfordítandó, önmagát vallotta a gyilkosság elkövetőjének. A basa nem volt oly nagylelkű, mint a tesmagiaknál, karóba húzatni parancsolta a bírót. — A falu népének derék birájától, a családnak, a férjtől, atyától, s a rokonoknak búcsúja keserves vala. Koncz Ambrus a maga népe fenmaradásaért, a kínszenvedések halálával halt meg. A falu végén, hol a kivégzés történt, a nép hálaemlékül, kiszenvedett birájának, keresztet állított. Utóbb a födémesiek a kiállhatlan török sarczolás miatt oda hagyván falujukat, elszóródtak. A palástiak pedig ez alatt nem csak a kádi által nekik ítélt földdarabot, de a lietyet is, hol jelenleg a födémesi régi templom romjaiban hever, elfoglalák. Az ismét összeszedközött födémesiek a török nyomorgatásának tulajdoniták, hogy előbbi falujokat, templomukat el kelle hagyniok. A palástiak ellenben álliták ; igen bizony ! az értetek vétkesekért ártatlanul kiszenvedett Koncz Ambrus szelleme űzött tova benneteket! A török kádi által Palástnak oda itélt határrész, a régi Födémes templom romjaival együtt, nem tudni mi eredetű s jelentésű Klasznyavér nevet visel. Hány ily Mútius és Curtiusnál nagyobb, s nemesb <máldozat példája maradt nálunk ismeretlen ! A szerző „Szűcs István

u-nak mondja tévedésből, mit később egyik levelében maga is beismert. Én és palásti lakos sógorom Ivánka Imrével utána jártunk a dolognak. B. Pongrácz L.