Palásthy Pál, dr.: Palásthyak. 3 kötet. (Budapest, 1890–91.)

Az innen kimúlt Palásthy nemzetség emlékét még egy ép kastély, melyet 1730-ban Palásthy Ferencz tábornok épített, tartja fenn. (Kucsera Palásthy nemessége, s vérrokonsága hosszú pert szült.) Az ez ügybeni tanúkihallgatásoknak nagy halmaza találtatik a megye levéltárában, melyek alapján a fiág a maga Palásthyságát a királyi táblán még is megállapította. A nő Nedeczky-ág egy másik sikertelen pert, zálog czime alatt kezdett 1773-ban latinul, 1833-ban folytatta magyarul, 1856-ban bevégezte németül. Ennek 113. drb. bélyeghiány miatt befundolt, köztük 4—500 ives mellékleteiben, ama táborhegyi okmány után kutatván, vonatkozást találtam, hogy az a királyi táblának /774-ben (1694-ben) 112. szám alatt bemutattatott. A szt-benedeki és sági conventek tisztes atyái, tudom soha meg nem álmodták, hogy az ő fogalmazványaikat valaha egy Gerichtsofficiál bélyeghiány miatt befundolja.

1) Az 1552. év augusztus 10-11-ik napján a magyar fegyverekre Agosta, Mohács, Világosnál e szerencsétlen hóban és Paláston — Istvánfi hibásan irja e magyar falu tót nevét Plesovicz-Palsőcznek, mert a vidéki tót Plastovecznek nevezi, — történt nevezetes csatát, a német és török császár hadai közt, mely a keresztény sereg teljes megsemmisítésével végződött, fentebb részletesen leirtuk, (1. I. 11. 9. §. II.) Teufel Mátyás hada a falunak és a Litva pataknak veté hátát; Ali Basa Tur felöl állt. A vert had egy része, hagyomány szeiint, a templom kerítésében vonta magát, de ') Ó! ezt a befundolást, szükségtől űzetve, a magyar is megtanulta, s a németet fölülmúló ügyességgel gyakorolja.