Palásthy Pál, dr.: Palásthyak. 3 kötet. (Budapest, 1890–91.)

és testvéreit, a honti vár jobágyságtól olyképpen menti fel, hogy jövőre a királyi nemesek szabadságával bírjanak, s földeiket is nemesi joggal birtokolják. (Fejér VIII. III. 217. 1.) De már előbb 1281-ben Kun László más Palásthyakat is kiemelt a várkatonaságból a nemesek sorába. (Fejér V. III. 291. 1.) A Palást falu birtokát illető okmányok közt legérdekesebb volt az, melyet II. Endre király, a szent földön és pedig a Táborhegyen, hol Urunk szine elváltozott, az ős intézkedő egyik Palásthy részére 1217-ben kiadott, melyet Yerbőczy István a Hármaskönyv szerzője, műve II. rész 13-ik czikkében csak annyiban emlit fel, hogy az okmány Hontmegyében őriztetik, mely okmányt Tripartitumunk irója valószínűleg azon alkalommal látott, midőn jószágából Ipolykesziből Paláston át Zólyomba, ottani várába, Dobronyivára utazott, s a vendéglátó Palásthyaknál megszállott. Hová lett az érdekes okmány? kikutatnom nem sikerült. (Mint Hontmegye levéltárnokát ez okmány holléte végett keresett meg egy Palásthy, éppen mikor viszont én akartam nála ugyan ez iránt tudakozódni. 1750. táján valami diplomafaló csenhette el, kinek utóda ha megtalálja, jól cselekszi, ha közzébocsátja.) Az e megyei s falusi Palásthyak utolsója Gusztáv 1836-ban vesztegette el őseinek hatszáz éves birtokát, hogy maga nyomorban vesszen el. A fiág birtoka azóta már ötödik kézen fordult meg.

1) A leányág részt pedig a Nedeczky örökösök birják. Gusztáv kezdte, Viktor bevégezte — Palásthy Viktor után 1844-ik évtől (1)-Ullmann-Szitányi; Mille ; Ennek neje Benczével; Bencze ; (5) Battyányi gr.; Lederer; Battyányi ; (8)-Raiczesz zsidó birja a ma is 3000 holdra menő birtokot.