Palásthy Pál, dr.: Palásthyak. 3 kötet. (Budapest, 1890–91.)

Palást helység.

1) Fekszik a Korpona pataknál, liol ebbe a Csábrág felöl jövő Litva ömlik, a két patakot szegélyző szük partok közt 1100 kath. magyar lakossal. Azon 70, köztük Hontmegyéből 11 helység neve közt, melyek dézsmáját Márton esztergomi érsek 1156ban a megye káptalanjának ajándékozta, elsőben fordul elő a Plast v. Palást falu neve. 1230-ban pedig II. Endre a királyi dézsmát innen zólyomi uradalmába (praedium) vitetni rendeli. — E falut a 13-ik század kezdete óta az innen nevezett Palásthy család birta, mely utóbb a tulaj donképi Palásthy, azután Bagonyai, Iveszihóczi és Páska ágakra oszlott, s mindegyik ágban kezdet óta Hontmegyének sok jeles, a megye évkönyveiben is emiitett tisztviselőt, alispánt, s országgyűlési követet adott, A családnak le- és elágazata, külön geneologiai munkát igényel; a családtagok hogy osztozkodtak, veszekedtek, verekedtek és ismét egyezkedtek egymás közt az örökségen, ugy hogy a hajdani sági conventnek egy családdal sem volt annyi dolga, mint a birtokszomszéd Palásthyakkal, ezt mind megbeszélni, sem mulatságos, sem tanulságos nem lenne. 1327-ben Kóbert Károly király Palásthy Györgyöt ') B. Pongrácz Lajos alispán ur kegyességéből. — Hüke Lajos hontmegyei levéltárnoknak, a levéltárban őrzött (kéziratu) „Hontmegye monográfiájából."