Palásthy Pál, dr.: Palásthyak. 3 kötet. (Budapest, 1890–91.)

Nemesi elő-, a latinban utónevek Palásthycsaládban. A nemesek előnevei (praedicatum) a 16-ik századig állandósítva, vezetéknévre átváltoztatva nem lévén, a személyek lakhelyeiről vétettek. Árpádház századaiban nem egyszer, a lakhely változása az előnevet is változtatta. A kir. adományozás előnév gyanánt csak akkor látszik szolgálni, mikor az adományozott személy az adománybirtokban tartott szállást. II. András 1217-ben Beés bán egyik fiának, Borsnak, „terram Palást" nemesi jogokkal adományozta ; Bors, habár atyja Barsban, Felső-Váradon lakott, Palástra tette át ezállását, „de Palást" előnevet viselt; valamint a családnak Paláston szállásoló tagjai ugyanezen jelzőt viselték. Bors utódai, mint nemesek, a rokonok, mint Honth várának jobágyai, — „castrenses!" Az idők folyamán, az örökösödés vagy birtokszerzés ösvényén Palásthy-családban sokféle nemesi jelnév találtatik. Borsnak fia, Brizó, Váradról házasodott, atyjának s felesége birtokán Váradon vett szállást, ő „de Várad", — másik fia Péter comes, mig Paláston szállásolt, „de Palást", később Vezekényen, JXemcsényben kapván birtokot, s birtokán szállásolván, „de Vezekény et Kemcsény" jelnevet viselt. Borsnak leszármazó vonala, habár Paláston mindig birtokolt, a törzsvagyonban osztozott, de Bars-