Palásthy Pál, dr.: Palásthyak. 3 kötet. (Budapest, 1890–91.)

megyét, őseinek fészkét szeretvén, Váradon, Vezekényen, Nemcsényben tartott szállást, a ,.de Palást" jelnevet a 14-ik században majdnem egészen elejtette. A nemesi jelnevek vezetéknévre változván, Borsnak a származásban lefutó ága Várady, Vezekényi, Nemcsényi nevekben megkövesedvén, ugyanily nevű családoknak fejeivé válltak Barsban. Lehet, hogy a Várady név alatt ismert nemes családok nemesi jogokkal s birtokkal külön ruháztattak fel: de a 16-ik századig a barsi Várady ág Palásthy vér, Palásthy nemzetség, miként a Vezekényiek és Nemcsényiek is. Elejtvén az első nemes ág az ő nemesi helyjelzőjét, névleg a Palásthy családból kiesik, más családnevet visel, az ő okmányai a 16-ik század kezdetétől gyűjteményünkből is kiesnek; szándékunk levén nem a vérnek, hanem a család nevének ösvényén haladni. Történt ez némely másoknál is a családban, ezeknek okmányai is kimaradnak. A név megszűnt, más név alá rejtődzött; keresése, összegyűjtése is legyen másnak a kedves foglalatossága. Hogy eme nemesi jelzők váltakozásait csak előizben tapasztalhassuk, elég legyen rámutatni: 1300-ban egyik Palásthy „de Ture" jelzőt használt, lett-e később Tury, nem állithatom; 1313-ban Palásthy Ivánka „de Bokri" jelzőt visel;

1) Palásthy Miklós, Pous ágából, „de Kiskereskény"; — 1409-ben Palásthy Tamás, Pálnak fia, Bagonya unokája, „de Terbeded"; — 1416-ban Palásthy Gyűrűs László „de Egyházasnénye" ; — 1420-ban Palásthy Miklós „de Rechyte" ; 1421-ben Palásthy Miklós, Pous ágából, „de Berle" ; — ugyanakkor István „de Cheky" ; László „de Podliorchán"; — 1422-ben Palásthy Gábor „de Zwd" ; >) L. 1413. 227 1.