Palásthy Pál, dr.: Palásthyak. 3 kötet. (Budapest, 1890–91.)

Zsigmond királytól, uj hadi érdemeikért nyerték; az indokok közt előfordul: „attendentes progenitorum praeconio attollenda opera, et generis antiqnatam nobilitatem, nec non per ipsum Gregorium — — in conservatione civitatis nostrae Hradistia — — juxta suam possibilitatem impensa,"

1) de mily elemekből állott a nemes czimer, Zsigmond király az okmány szövegében nem beszéli el, csak az okmányhoz mellékelt rajzra tesz vonatkozást: „nobilitatis insignia in quadam carta, pictoris manu depicta."

2) Zsigmond király, a sors hányatottja, vagy inkább az isteni gondviselésnek bámulatos választottja, a Palásthy-család fiainak hűségét emeli ki, törhetlen ragaszkodását a magyar kir. zászlóhoz, melyet harczi vitézségükkel tetéztek, a családot „generis antiquitatem et nobilitatem" miatt is dicséri, habár a család nemes volta az ő korában csak 200 éves volt: minél inkább mondhatta ezt a jeles Kaprinay,

3) mikor a család nemessége már 600 évet számitott? Xagy Iván, volt egyetemi könyvtárnok, a magyar nemes családok történelmének összeállitoja, s előadásában egyik úttörő, „Magyarország családai"-bau

4) irja: „Palásthy-család, palásti és keszihóczi. Hontmegye legrégibb ősi, törzsökös családainak egyike; már Yerbőczy korában tudva volt, hogy a család II. András királytól Tábor hegyén

5) kelt kiváltság-levéllel bir." ) ') L. 252. 1. 2) L. 252. 1. s) Mss. V. 137. 4) VIII. 21. 1861. 5) Inkább „Táborhegy alatt", mert a begyen álló erődöt, melyet a mozlimok az ott fönt épített több kolostorból könnyű munkával létrehoztak, a magyar hadsereg be nem vivta. 6) Lehoczky, fctemmatologia. II. 267. Ípolyi-Stummer Arnold, Századok, 1867. 124. lap.