Fraknói Vilmos: Oklevéltár a magyar királyi kegyuri jog történetéhez. (Budapest, 1899.)
patu providemus, eleccíonem et presentacionem ipsius domini Thome de dicto episcopatu Agriensi adhuc in congregacione Albensi novissime celebrata, 1) similiter de consensu prelatoí'um et baronum factam ratificantes, approbamus, vigore et testimonio presencium litterarum mediante nostrarum. Dátum in Pesth in festő sacratissimi corporis Christi anno eiusdem millesimo quadringentesimo quadragesimo sexto. (Eredetije, mely szakadozott és nedvességtől megrongált állapotban van, négy ép pecséttel és két elvált pecsét helyével, a Batthyányi herczegek körmendi levéltárában. Acta miscellanea familia Heim. n. 467.) Az első oklevél tanúsága, szerint az 1445. tavasz elején tartott pesti országgyűlésen egybegyűlt rendek Debrenthei Tamást biztosították a felől, hogy a legelső megüresedő püspökségre, melyet ő elfoglalni hajlandó lesz, őt megválasztják, a püspöki méltóságot és javadalmat neki adományozzák, és kieszközlik. hogy azt a király neki adományozza. Ezen oklevélből következik, hogy az országgyűlés feljogosítva érezte magát a királyi trón üresedése idejében, az egyházi javadalmak adományozása körűi, a királyi kegyurasághoz tartozó jogokat gyakorolni és pedig nemcsak tényleg megüresedett javadalmakat adományozni, hanem jövőben megüresedő javadalmakról is rendelkezni. Az a záradék, hogy a javadalomnak Debrenthei részére való adományozását a királynál kieszközlik. arra az eshetőségre vonatkozik. ha akkor, mikor a javadalom adományozásának ideje elérkezik, a kegyúri jogokat nem az országgyűlés, hanem a király — és pedig akár a netán visszatérő Ulászló, akár utódja — fogja gyakorolni. A második oklevélből látjuk, hogy Debrenthei csakhamar élt a pesti országgyűlés által részére biz') Az 1446. február végén Székesfehérvárt tartott országgyűlésről van szó.