Fraknói Vilmos: Oklevéltár a magyar királyi kegyuri jog történetéhez. (Budapest, 1899.)

tosított joggal. A következő (1446.) év február végén tartott székesfehérvári országgyűlésen kijelentette, hogy a Rozgonyi Simon halálával megüresedett egri püspökséget kívánja elfoglalni. Mire az országgyűlés őt egri püspökké »megválasztotta és kinevezte«. Debrenthei ezen »választás és kinevezés« alapján lépéseket tett Romában, hogy a bullák kiállítását kieszközölje. Ezeket csakhamar, az 1446. ápril 11-ikén tartott bíbornoki consistorium határozata alapján elnyerte. Azonban a fehérvári országgyűlés végzése és a pápai bulla daczára Debrenthei nem léphetett az egri püspökség birtokába, melyet Héderváry László szent-mártoni apát, bátyja a nádor, a Rozgonyiak és más főurak pártfogására támaszkodva, bitorolt. E miatt Debrenthei a június közepén tartott országgyűlésen megválasztott kormányzóhoz fordult, a ki nem habozott a fehérvári országgyűlésen történt »megválasztást és kinevezést« föntartani. Azonban az erről szóló okiratot nem Hunyadi János, kire mint a megválasztott kormányzóra az országgyűlés a királyi kegyúri jogok gyakorlását ruházta, állította ki. Szécsi Dénes primás, Hunyadi János kormányzó, Ujlaky Miklós és Pelsőczi Imre erdélyi vajdák, Grarai László macsói bán és Szécsi Tamás főispán nyilatkoztatják ki, hogy »a többi főpapok és zászlósurak tanácsára és megegyezésével« az üresedésben levő egri püspökségre Debrentheit »választják meg és nevezik ki . A magyarázatot a pesti országgyűlés azon végzésében találjuk, mely megállapította, hogy a kormányzó az egyházi javadalmakat »a mellé rendelt tanácsosok hozzájárulásával« adományozza.