Fraknói Vilmos: Oklevéltár a magyar királyi kegyuri jog történetéhez. (Budapest, 1899.)

dést akképen döntötték el, hogy »a szent kánonok szabályainak és az ország ősrégi kiváltságainak megfelelően« akinevezett prépostban, a prépostsággal egybekapcsolt lelki és világi kormányzás hatalmának teljessége megvan. Ennek következtében a káptalan kijelenti, hogy Brenner iránt a főpapnak tartozó tiszteletet, hódolatot és engedelmességet fogja tanúsítani «1) Rákóczi ezen kísérlete a királyi kegyúri jog gyakorlására a római szent-széknek tudomására jutván, XI. Kelemen pápa szükségesnek látta, hogy az ellen felszólaljon. 1707. ápril 2-ikán a prímáshoz intézett levélben tette ezt. Rákóczinak a szepesi káptalanhoz intézett levelére utalva, így ir: »Mindenki, a ki az egyházi törvényekben és rendeletekben csak némi kis jártassággal bir, tudni fogja, hogy azok az állítások az igazság és jogosság kellékeit nélkülözik, a miért a szepesi káptalanhoz intézett rendelet, a törvényes hatalom hiánya következtében, érvénytelennek tekintendő«, minélfogva felesleges lenne szembetűnő érvénytelenségét bizonyítani. Mivel azonban az egyház legfőbb hatalmát, a császári felség királyi méltóságát és az esztergomi egyháznak prímási jogkörét sérti: . . . felhívunk, hogy ezen igyekezeteknek erélyesen ellenállani, és az egyház szabadságát a világi és törvénytelen hatalomra támaszkodó bitorlók ellen megoltalmazni igyekezzél «.

2) A primás mindazáltal jónak látta bevárni, míg Rákóczi hatalmát Magyarországban Leopold seregei') Ugyanott 128. 1. 2) Ugyanott 129. 1.