Fraknói Vilmos: Oklevéltár a magyar királyi kegyuri jog történetéhez. (Budapest, 1899.)

nek diadalai megtörték. Ekkor 1709. deczember 18-ikán kibocsátott okiratában, a pápától nyert felhatalmazásra hivatkozva, mindazon egyháziakat, kik Rákóczihoz csatlakoztak volt, egyházi büntetésekkel sújtotta és javadalmuktól megfosztotta. Brenner, ki névszerint meg van említve, kevéssel utóbb elhagyta prépostságát és hazáját; számkivetésbe vonúlt. A szepesi prépostságnak Rákóczi által történt adományozása a királyi kegyúri jog történetében azért is nevezetes mozzanat, mert alkalmat szolgáltatott a királyi kegyúri jogról szóló első nyomtatott könyv közzétételére. Brenner ugyanis 1707 elején Lőcsén negyedrétű, 110 lapra terjedő munkát adott ki, mely hivatva volt az ő kineveztetésének jogosságát igazolni; de nagy jogtudományi apparátussal a királyi kegyúri jog alapelveinek fejtegetésére terjeszkedett ki.

1) Az öt fejezet elsejében azt bizonyítja, hogy a pápának hatalmában állott a főpapi székekkel való rendelkezés jogát »a magyar királyságra« (inclito regno Hungáriáé) ruházni. Mivel ugyanis az egyház kormányzásának teljes hatalmát Krisztus szent Péterre szállította, s ettől utódai a római pápák örökölték, ezek abban a hatalomban királyokat, fejedelmeket és az egyház körül érdemesült más férfiakat részeltethetnek. A második fejezetben azt tárgyalja, hogy a pápák *) Czíme : »Peculiares principum Hungáriáé in ecclesia Dei praerogativae ex certissimis principiis deductae, per quinque certa illata declaratae. Quas venerabili collegiatae ecclesiae, totique terrae Scepusiensis clero, dilectis suis in. Christo fratribus ad sopiendos quorundam affectus, in obsequii fraterni argumentum, exhibuit eorundem praelatus, fráter et servus, in hoc salvatore semper conjunctissimus.*