Fraknói Vilmos: Oklevéltár a magyar királyi kegyuri jog történetéhez. (Budapest, 1899.)

II. Rákóczi Ferencz az 1705. szeptember havában tartott szécsenyi országgyűlésen »a szövetkezett magyarországi főrendektől< megválasztatván vezérlő fejedelemmé«, és huszonnégy tagból álló tanács rendeltetvén oldala mellé az ország kormányzásában, teljes hatalommal ruháztatott föl. Ezt maga és tanácsosai is úgy értelmezték, hogy a királyi kegyúri jogra is kiterjed. Mindazáltal ezt csak egy ízben gyakorolta, mikor 1706. nyarán a Leopold királyhoz híven ragaszkodó Sigrai János szepesi prépostot javadalmától megfosztván, ezt hű tanácsosának és diplomatájának Brenner Antal hantai prépostnak adományozta.

1) Ez a prépostság birtokába azonnal belielyezkedett, és felhívta a szepesi káptalant, hogy neki. mint főpapjának, hódolatát mutassa be, a nélkül, hogy az esztergomi érsektől, a kinek hatósága alatt állott a prépostság, az egyházi megerősítést kieszközölné, a mit nem is remélhetett elnyerni, mivel Keresztély Ágost bibornok-primás Leopold pártjának egyik fötámasza volt. Azonban a szepesi káptalan vonakodott Brennert főpapjának elismerni, neki az engedelmességet nyíltan megtagadta; arra hivatkozott, hogy a prépostság nincs üresedésben, minélfogva adományozására senki sem lehetett feljogosítva, és különben is Brennert azért sem ismerheti el főpapjának, mivel az érseki megerősítést nélkülözi. Brenner érdekeinek megoltalmazására maga Rákóczi vállalkozott. 1706. deczember 23-ikán Rozsnyó') A kinevezés időpontját biztosan meg nem állapíthatom. Rákóczi 1706. szeptember 12-ikén kelt levelében Brennerről, mint »a szepesi prépostság administratoráról«, tesz említést. Archívum Rakoczianum. Belügyi Osztály. I. 676.