Iványi Béla: A márkusfalvi Máriássy család levéltára 1243-1803. I. (Lőcse, 1917. Különlenyomat a Közlemények Szepes vármegye multjából)

porapás volta az akkori földrajzi irók figyelmét is magára vonta így Froelich Dávid egy 1648-ban kiadott miivében megemlíti az uj márkusfalvi kastélyt is: „Castellum Marcivillanum in Sepusio ad plures dominos unius tamen familiae Mariassianae spectat,"

1) Ma — egyelőre — lakatlanul áll Máriássy Ferencz büszke kastélya, hirdetve egykori épitője finomult Ízlését és bőkezűségét, s a vándor gyönyörködve szemléli a XVII. századból itt felejtett műtörténeti becsű építményt. Máriássy Ferencz halála után a család több tagját találjuk a Rákóczyak szolgálatában. így például 1650. februárjában II. Rákóczy György fejedelem a kozákok generálisához követségbe küldi Máriássy Istvánt.

2) 1667-ben mint II. Rákóczy György kapitánya hal meg Máriássy Zsigmond fia Zsigmond, amint azt a felette tartott és a családi levéltárban kéziratban meg lévő gyászbeszédből tudjuk. A XVII. század első felében nevezetesebb szerepet a már emiitett Máriássy Ferenczen kivül — főleg Szepesvármegye életében — a család tagjai közül többen játszottak. így például áz előbb emiitett Máriássy Zsigmond fia Zsigmond. Pályafutását, mint apród Homonnai Drugeth János kassai generális és országbíró udvarában kezdte, majd e szolgálatot elhagyva nőül vette Pécsujfalusi Péchy Zsigmond kassai főkamarás és felesége Uszf'alvi Usz Margit leányát Katát, akitől négy gyermeke született. 1645-ben a szepesmegyei lovasság kapitánya volt. s ugyanezen évben Thököly István meghívására a felvidéken dühöngő pestis elől ennek árvamegyei nagyfalusi birtokára vonul. 1653—54-ben, 1659-ben, 1661—63-ig szepesvármegye alispánja volt.

3) A mint már tudjuk, állítólag 1667-ben halt meg. Máriássy András fia János, tanulmányait a batizfalvi iskolában kezdte, majd Ursinus Éliáshoz Lőcsén járt iskolába, végül a pataki főiskolán fejezte be tanulmányait. Mint apród kezdte ő is pályafutását. Először Thurzó Imrét szolgálta egészen haláláig, majd két éven át Nádasdi Pált, azután hazatérve megnősült, elvette Palugyai Ferencz liptói alispán leányát Zsófiát, 1633-ban Froelich Dávid: Bibliothecae sen cynusorae peregrinantiuni liber terlius partis prioris Ulm. 1G43. — XXXIII. caput. Arx. — 525. lap. 4) Szilágyi: 11. Rákóczy György diplomatiai összeköttetései: G63. és G66. II. - Történelmi Tár: 1889. évf. 458. I. 3) Márkusfalvi rész: 7c>8, 807, 813, 830, 832, 842, 848. 852, 853, 857. számok.