Iványi Béla: A márkusfalvi Máriássy család levéltára 1243-1803. I. (Lőcse, 1917. Különlenyomat a Közlemények Szepes vármegye multjából)

megyei esküdt ülnök (juratus assessor — összevonva jurassor) volt, 1638-ban. 1647—49-ig és 1655-ben Szepesvármegye követe volt a pozsonyi diaetán.

1) Az 1614. évi gyógyszerkönyv összeállítójának néliai br. Radvánszky Béla őt tartja. 1655. márczius 24-én halt meg. Máriássy Zsigmond fia László ifjúságáról nem sokat tudunk. 1645-ben Szepesvármegye alispánja és e minőségében a támadni készülő „németség" ellen védelmi állapotba helyezi a bányavárosokat, bevágatja az utakat és a végeket megrakja hadi néppel és élelemmel. 1646 —1648-ig alispán, 1646-ban Draveczky Gáspárral ő képviseli az országgyűlésen Szepesvármegyét, 1648-ban podig szepesi adószedő is.

2) Máriássy Ferencz diáriumában olvassuk, hogy Máriássy György 1634-ben Szepesvármegye diaetai követe és e minőségében kiadásaira a megye 200 forintot szavaz meg neki.

3) A XVII. század második felében élt Máriássyak közül a hivatalos köröknek legtöbb dolgot a „rebellis" Máriássy Imre és Máriássy Ferencz fia Ferencz fiai Miklós és Gábor adtak. — Máriássy Imre, Pál ,ia 1671-ben a Zrinyi—Nádasdi-féle felkelés előkészítésében volt gyanús, legalább erre vall az 1671. február 24-éu Kassán Hoffmann György és társai királyi táblai jegyzők által felvett tanuvallatási jegyzőkönyv. Az ekkor kihallgatott tanuk egyike Sigray András czélzást tesz arra, hogy Máriássy Imre ellen is folyt tanúkihallgatás, a gyanú pedig az volt, hogy a kritikus időben, amikor Imre Szepesmegye alispánja volt, mint alispán bizonyos pénzeket a felkelés céljaira Rákóczy Ferencz kezére játszott.

4) Máriássy Imre nemcsak ezért volt gyanús, hanem figyelembe kell vennünk azt a gyanúra okot adó körülményt is, hogy az 1671-ben Pozsonyban lefejezett ifj. Tolcsvai Bónis Ferencz felesége Máriássy Anna volt,

5) meg, hogy maga Imre —- protestáns volt. Ugy látszik a gyanú nem volt alaptalan, Imre ugyanis részt vehetett a bujdosóknak 1672. tavaszán rendezett felvidéki betörésében is, mert 1672. október 26-án rendelet megy a szepesi kamarától Cobb-hoz, a ») Muzeum: Fol. lat. 1046; Márkusfalvi rész: 776., 833. számok. Századok: 1875. évf. 49. 1. 2) Márkusfalvi rész: 747, 804, 807, 809, 810, 812. számok. — Orsz. Levéltár: Történelmi Emi. B. 1646. február 18. Lőcse. 8) Ld.: a XXVI. oldalon a 3. számú jegyzetet. *) Orsz. Levéltár: N. R. A. 724 33. 5) Történelmi Tár.: 1886. évf. 151. 1., 379, 577, 580-81. 11.