Iványi Béla: A márkusfalvi Máriássy család levéltára 1243-1803. I. (Lőcse, 1917. Különlenyomat a Közlemények Szepes vármegye multjából)

alá kerül. 1643. január 15-től fogva Patakon, a főiskola nemes hallgatói közt taníttatja Ferencz tiát, 1644-ben pedig Máriássy István az erdélyi rendek követeként megy a lengyel királyhoz,

1) s ugyanezen évben a fejedelem valamelyik Máriássy t követül a temesvári pasához küldi.-) A fejedelem, I. Rákóczy György, Máriássy Ferencz hű és érdemdús szolgálatait nem hagyta jutalom nélkül. 1644. április 7-én Szerencsen kelt adomány levelében a zemplénmegyei Mádon minden adózástól mentes szőllőt adományozott neki,

3) amely szőllő még ma is a család tulajdona. (Jelenlegi tulajdonosa Máriássy Ödön.) 1649. november 9-én, aránylag fiatalon. 52 éves korában halt meg Máriássy Ferencz, akinek nevéhez fűződik a márkusfalvi (helyesen csépánfalvi) kastély építése is. Ugyanis a Máriássy István várát, a melyet a lőcseiek annak idején barbárul feldúltak, a család sokáig nem építette fel. 1560-ban I. Ferdinánd a márkusfalvi varkastélyról még mint „castellum dirutum"-ról beszél,

4) mig 1569. november 6-án I. Miksa király Márkusfalvát „unacum castello et thelonio ibidem erectis" említi

5) nyilvánvaló tehát, hogy a vár helyreállítása 1560. után. de 1569. előtt következett be és 1589-ben a midőn magán a váron és épületein (domus sive fortalitiuin) Máriássy Pál tiai Ferencz, András, Zsigmond és Pál osztozkodnak, a vár helyiségeinek ekkori pontos leírásából kitűnik, hogy az aránylag roppant kicsiny,

0) s a fivérek nem is lakják, egyedül Pál, mig például Zsigmond Haraszton, egy másik tivér Batizfalván stb. lakik. A család bővülésével szűkült az ősi sasfészek s a gazdag, tehetős Máriássy Ferencz felépiti az akkori Csépántalván (ma már az is Márkusfalva) azt a kastélyt, amely a Hernád völgyét még ma is festői szépen díszíti, s a melynek szépsége és ') 1643. január 15-től a sárospataki főiskola nemes hallgatói közt van: Michael Máriási de Redmecz és Franciscus Máriáss de Márkus falva. A sárospataki lőisk. kvtár kéziratai: 27. szám, 9. lap. — (1630-ban Redineczennél egy Máriássy György. — Történelmi Tár.: 1909. évf. 210. lap.) Szilágyi: A két Rákóczy György fejedeleni családi levelezése, 228. 1. 2) Szilágyi: A két Rákóczy György tejedelem családi levelezése, 171. 1. (1644. junius 10. Kövesd.) ») Orsz. Levéltár: N. R. A. 1773/15. 4) Márkusfalvi rész: 278. szám. (1560. február 11.) 5) Márkusfalvi rész ad numerum: 302. szám. u) Batizfalvi rész: IX. csomó, 3. száni.