Iványi Béla: A márkusfalvi Máriássy család levéltára 1243-1803. I. (Lőcse, 1917. Különlenyomat a Közlemények Szepes vármegye multjából)

levele, melyben — végóráját érezvén közeledni András fiától búcsúzik. Ennek minden szavából kisugárzik a gyermekei iránti gyengéd és önfeláldozó anyai szeretet. ,.íliv és édes anyai szivvel voltam tihozzátok mind lelki, mind testi dolgotokban, mert soha sem életemet, sem egészségemet, sem fáradtságomat nem becsültem fel jobban az ti jótoknál".

1) Máriássy Zsigmond azonban mégis kivitte anyjánál azt, a mit akart és tanulmányai folytatására Sáros-Patakról tényleg külföldi egyetemre ment. 1587-ben Wittenbergben tanul és egyúttal az ottani magyar bursa tagja,

2) sőt ott van még 1588-ban is, mert Csanádi Jánoshoz, a ki a wittenbergi magyar tanulók seniora volt, távozásakor, 1588. január "22-én, Márkusfalvi Máriássy Zsigmond latin bucsu verset irt.

3) Franki azt sejti, hogy Máriássy Zsigmond 1598-ban a strassburgi egyetemen tanult,

4) a mi azonban kizártnak látszik, mert hiszen már 1591-ben itthon van megnősül, feleségül veszi Szinyei-Merse Erzsébetet, a kitől 1592. február 7-én egy Zsigmond nevü fia is született,

5) Alig hihető tehát, hogy családos ember és megyei tisztviselő létére újra külföldre ment volna egyetemi tanulmányok folytatására. Azonban nemcsak iskolát alapit Máriássy Pál. nemcsak gyermekei kitűnő iskoláztatásáról gondoskodik, hanem birtokainak, „tartományának" jogviszonyait is rendezi, kiadva 1581. márczius 29-én tartománya lakói számára egy jogtörténetileg, főleg egyházi és büntető jogi szempontból érdekes magyar nyelvit statutumot, °) A tizenkét pontból álló statutum az istentisztelet módjáról és mikéntjéről, a vasárnapi munkaszünetről, a vasárnapok megszenteléséről, vasárnapi istentisztelet alatt a korcsmák zárva tartásáról, iszákosság elleni tilalomról, Isten káromlásról, tizedfizetésről és ennek beszedési módjáról, az egyházi adóról, a közerkölcsök tisztaságáról, sőt még a házasságkötésről is intézkedik. A statutum tehát bele nyul a kánonjogba is (VII. pont), midőn kimondja, bár nem imperative, hanem csak desiderative, hogy a szülők a leányt 14, a férfi személyt pedig 20 esztendős kora előtt ki ne házasit>) Deák: I. m. 77—82. 1. 2) Franki: I. m. 305. 1. — Thury: Iskolatörténeti adattár, II. köt., 25. lap. 3) Koncz József: A wittenbergi akadémián a XVI. században tanult magyar ifjak versei. — Irodalomtörténeti közlemények, 1891. évf., 24(5. skk. II. *) Franki: I. m. 286. 1. 5) A Magyar Nemz. Muzeum kézirattára: Tol. lat. 10Í6. szám, 55. lap. 6) Batizfalvi rész: XXV. csomó, 17. szám.