Iványi Béla: A márkusfalvi Máriássy család levéltára 1243-1803. I. (Lőcse, 1917. Különlenyomat a Közlemények Szepes vármegye multjából)

sák, nagy ok nélkül. Tehát fontos okból kiházasithatják előbb is. Más szóval Máriássy Pál tartományában a korhiány házassági akadály ugyan, de indokolt esetben ettől el lehet tekinteni. Ugyancsak házassági akadályt képez a rokoni kötelék is. Mig a VII. pontban foglalt rendelkezéseknek sanctiója nincsen, addig a többi intézkedésnek van, nevezetesen: pénzbírság, visszaesőkre kézikaloda büntetése, végül a tettesnek a földesúri szék kezébe való adása. A statutum legtöbb intézkedése, a mint láttuk, legnagyobb részt olyan természetű jogsértésekre tartalmaz intézkedést, a melyeket ma a kihágási büntető törvénykönyv (1879 : XL. t.-cz.) paragrafusai szabályoznak. Csak a bűnpártolás és az Istenkáromlás ellen tartalmaz ma a Büntető T. K. intézkedéseket. A statutum III. pontjából meg tudjuk azt is, hogy a Máriássyak tartományában a kézikalodát a czinteremben tartották. A mi egyébként Máriássy Pál személyét illeti, az adatok azt bizonyítják, hogy erélyes, határozott ember volt. Mint anyja, Zsófia, ő is sokat pereskedik, nemcsak azért, hogy a Máriássy birtokokat visszaszerezze, hanem mert ellene hatalmaskodnak vagy ő hatalmaskodik mások ellen. Különösen sok pere van Tliurzó Szaniszlóval, azután Salm Gyula gróffal, a Bebekekkel, a környékbeli szepesi városokkal, a mely utóbbi perbe a magyar és lengyel királyok is bele avatkoztak.

1) Hogy Máriássy Pál milyen erélyes férfin lehetett, a ki akaratának, ha kellett érvényt is tudott szerezni, azt legjobban egy 1584. februárjában történt eset igazolja. Ekkor ugyanis Szepes vármegye alispán-választásra készült. Tudnunk kell, hogy a főispán ekkor Tliurzó Szaniszló volt, a ki Máriássy Pállal egyébként is ellenséges lábon állott. Ugy látszik Tliurzó valami, Máriássy Pálnak sehogyan sem tetsző embert szeretett volna alispánnak megválasztatni, a mely választáshoz már valószínűleg a megfelelő intézkedéseket is megtette. Azonban megtudta mindezt Máriássy Pál, a ki azután valóságos ligát alakitott a főispán tervének meghiusitására. Báthori Miklós országbiró 1584-ben kelt idézőleveleiből tudjuk, hogy Máriássy Pál, fia Ferencz, Pál szolgája Mátyás deák főzték ki a főispáni terv meghiúsítását, ők voltak az értelmi szerzők („habita prius inter se mutua liga, tractatu item et intelligentia"), s német meg lengyel felfogadott íegy*) Ld.: A márkusfalvi levéltár idevágó okleveleit.