Iványi Béla: A márkusfalvi Máriássy család levéltára 1243-1803. I. (Lőcse, 1917. Különlenyomat a Közlemények Szepes vármegye multjából)

a Máriássy család ősei Szepes földjének értékét, hanem bányák szerzésével és nyitásával elősegítik a bányaipar fejlődését is. l

Tgy látszik, még a XIII. század folyamán szerez és nyit a család bányákat, legalább is ezt bizonyítja egy a XIV. század elejéről fennmaradt családi oklevél, amely szerint a családtagok már ekkor bizonyos bányajövedelmek miatt perlekednek egymással.

1) A XIV. század közepe felé Szepes földjének benépesítése és rendezése immár annyira előrehaladt, hogy az akkor uralkodó király Nagy Lajos jónak látta a földet, bizonyos concret panasz folytán, felméretni, amely felmérés foganatosítására a király három várnagyot küldött ki. Ez a felmérés 1339-ben folyt le és a király meghatározta azt is, hogy ennek a felmérésnek a költségeit ki viselje.

2) A midőn a Szepességben a készülődés kora elmúlt, midőn a föld felszíne már benépesült és annak gazdasági értéke egyre emelkedett, elkezdtek az emberek a föld gyomrában rejlő értékek után érdeklődni s rájöttek arra, hogy a Szepesség hegyvölgyei érczekben gazdagok, — megindult tehát a bányák feltárása, turzása és mint említettük, a Máriássy család is már valószínűleg a XIII. században nyit bányákat, azonban a bánvaturzási jogot csak 1344-ben Nagy Lajos királytól kapta, a midőn a király a Máriássy családnak is megadja általában a bányaturzáshoz azokat a kiváltságokat, amelyekkel az ország nemesei e tekintetben élnek, hogy t, i. bányavárosokat alapithatnak és a feltárt vagy feltárandó arany vagy ezüst bányákat a királynak fizetendő bányabér ellenében művelhetik, azonban a bányabér 1 részét megtarthatják maguknak.

3) Ezt a kiváltságot a család használta is és ezzel — tudomásunk szerint — a legújabb időkig élt. Hogy a XIV. század közepén a keleti Szepességben már a kereskedelmi forgalom is meglehetős élénk lehetett, azt bizonyítja az a körülmény, hogy a megyében már vásár és vámhelyek vannak. sőt már 1345-ben vámhelyáthelyezés is fordul elő. nevezetcsen Nagy Lajos király a Kotterbachon (Kufurbach) lévő vámhelyet. minthogy erre a szepesi bányavidék felé rossz és nehéz utak vezetnek, áthelyezi a Máriássy család Goldbah nevű birtokára, azzal az indokolással, hogy errefelé könnyebb és jobb utak vezetnek a bányavidékre, s kéri a király a családot, hogy engedje ') Ld.: a 19. számú regesztát. V „ a 13. „ •) >, a 53. „