Iványi Béla: A márkusfalvi Máriássy család levéltára 1243-1803. I. (Lőcse, 1917. Különlenyomat a Közlemények Szepes vármegye multjából)

meg itt Goldbahon a vámszedést, aminek fejében a Máriássy család jobbágyait itt a vámfizetés alól felmenti.

1) Megjegyzendő hogy ilyen vámáthelyezést a középkorban nagyon keveset ismerünk. A XIY. században e sorok irója csak két ilyen vámhely áttételt ismer, nevezetesen egyiket 1325-ből, amidőn I. Károly király megengedi Lóránd fia Miklósnak, hogy a Zaránd megyei Bátorról vámhelyét Sződre helyezze

2) és 1399-ben Zsigmond király Nánai István kérelmére megengedi, bogy a Tisza áradása folytán használhatatlanná vált roffi révjét Tiszasiillyel szemben állithassa fel és az utasoktól itt szedjen vámot,

3) Az ilyen vámhely-áthelyezésekhez tehát királyi engedély kellett, proprio motu senki vámhelyét eredeti helyéről máshova át nem tehette és ha mégis előfordult ilyesmi, az érdekeltek tiltakozása zudult fel ellene, amint ez például 1498-ban történt, amidőn Kisszeben város tanácsa az Újvárhoz tartozó] ujfalusi vámot önkényesen áthelyezte Kisszebenbe.

4) A Máriássy családnak azonban nemcsak a Szepességben, hanem III. Endre király donatiója folytán Gömör vármegyében is voltak birtokai, amelyek közül pl. Berzéte még a XIX. században is a család kezén volt, Krasznahorka büszke vára pedig az Andrássyak birtoka lett. Ezeket a göinöri birtokokat a család elsokasodott tagjai 1352-ben osztják meg maguk között, ugyanakkor, a mikor a szepesmegyei birtokok is osztály alá kerülnek,

5) úgy, hogy a XIV. század második fele családtörténeti szempontból a családi birtokokon való osztozkodás korának nevezhető. A család története a XIV. század második felében és a XV. század folyamán birtok-, hitbér-, jegyajándék miatt indított perekkel, határvitákkal, hatalmaskodások miatti viszályokkal van tele. A család tagok egymás közt és a környékbeli családokkal, i gy például a Topliczaiakkal. Görgeiekkel, a Tótselymesi Apródfiakkal, a Haraszti Poch vagy Pócsokkal, a Pelsőcziekkel, a batizfalvi soltésszel, továbbá a környékbeli városokkal, Iglóval, Felkával, később Lőcsével folyton viszálykodnak és perlekednek. Hosszadalmas és untató volna ezeket a veszekedéseket mind apróra részletezni, mégis egy-két érdekesebb esetet ki kell a sok közül emelnünk. •) Ld.: a 57. számú regesztát. 2) .Magyar Nemz. Muzeumban letéteményezett u. n. iMáriássy-ltár, 1825. augusztus 12. Sebes. ') 1399. május 2. Buda. Orsz. Levéltár: M. 0. 1). L. 24.698. <) Orsz. Levéltár: M. 0. D. L. 20665, 20679» 20680, 2Q681. >) Ld.: a 70., 71. és 72. számú regesztákat.