Szabó Dezső: A magyar országgyűlések története II. Lajos korában. (Budapest, 1909.)

hanem a köznemesség hívta egybe.

1 Nem is fordult elő ezekben az a rendellenesség, hogy rendelkezései csak az ország bizonyos társadalmi osztályaira lennének érvényesek, hanem mindenkit köteleznek. Budára a királynak ötven tagból álló küldöttség vitte fel a Tolnán alkotott törvényeket.

2 Mikor történt ez, nem tudjuk, de mindenesetre aug. 2-a után, mert ezen a napon Lajos még Tolnán tartózkodott.

3 Az országgyűlés határozatai külsőleg abban hasonlítanak az előbbiéhez, hogy szintén általános megokolással kezdődnek.

4 Minden országot két eszközzel kormányoznak s tartanak fenn : fegyverrel és törvényekkel. Magyarországon e kettő közül egyik sincsen meg; ezek hiánya az oka hazánk romlásának, a mit pedig mindenkinek meg kell akadályoznia. A kettős eszköz említésében lehetetlen rá nem ismernünk arra a Werbőczire, a ki az 1498-iki decretum bevezetésében hasonló szavakkal fejezi ki véleményét. Ezért tételezhetjük fel azt, hogy a végzések alkotása az ő műve, a mely munkáját az országgyűlés portánként fizetendő öt dénárral jutalmazta.

5 A belső beosztásban is követik a Szent György-napi határozatokat. A főszükséglet most is ugyanaz volt t. i. pénz és sereg, de ők szorosabban kitartanak a királyi propositiók mellett, mert ennél egyébbel nem foglalkoznak. A tanács rendezését nem követelik maguknak, talán ügyességből, mivel látták, hogy az előbbi végzésekhez Lajos azért nem járult hozzá, minthogy azok lehetetlenné tették a királyi hatalmat, a tanács kezébe adtak mindent, felelősség nélküli oligarchiát teremtettek — igaz, hogy csak egy évre — Magyarországon. Az új törvényekben hadügyi téren főrendelkezés az, hogy mindennemű hadsereget, a mit csak össze tudnak gyűjteni, azonnal a végekre kell küldeni, mivel ott legnagyobb a szükség (1.). 1 Pray, Epistolae procerum I. 205. s .Marino Sanuto citált aug. 21-iki jelentése. 3 E napi oklevele. Függelék XII. sz. 4 A végzések teljes szövege megvan Kovachich, Vestigia 466—474. 5 1518 nov. 29. oki. Függelék XX. sz. A Mill. Tört. IV. 421—22. Bács utánra teszi.