Szabó Dezső: A magyar országgyűlések története II. Lajos korában. (Budapest, 1909.)

Ezt követi annak felsorolása, kiknek és hol kell összegyűlniük. Sereget gyűjt elsősorban a király, kívüle a főpapok, a főurak, a nemesség teljes számmal, még az egytelkesek is kötelesek fejenként hadba szállani s velük minden húsz telek után egy nehéz vagy könnyű fegyverzetű katona (2.). A káptalanok, conventek, prépostok, apátok szintén húsz jobbágy után állítanak ki egy lovast (3), éppúgy az apáczák és az özvegyek (4.). A felsővidéki megyék száz jobbágy után öt gyalogost vigyenek magukkal, de puskával felfegyverezve (6.). Úgy számítottak, hogy ily módon 70—80.000 ember lesz együtt a török ellen.

1 A sereg szept. 29-ére gyülekezik össze Bácson, de vigyázzanak arra, hogy a hadi felvonulásokkal a lakosságnak kárt ne okozzanak (8.). A mily röviden s világosan szabják meg a seregállítás kötelezettségét, épp úgy járnak el a hadi vállalat véghezviteléhez szükséges költségek kivetésében. Elsősorban a királyról akarnak gondoskodni, hogy kiállíthassa bandériumát (9.), mert a nélkül a honvédelem teljesnek nem mondható. Következetesek maradnak magukhoz, ismét ötven dénárt szavaznak meg hadi adó gyanánt, ugyanannyit, a mennyit a rákosi gyűlésen is megajánlottak. A pénzügyekre vonatkozó határozataik végrehajtásánál is régi követelésüket valósítják meg: a kincstartó tegyen előttük s a király előtt esküt, hogy a fél forintos

2 adó beszedésére nem küld olyan embert, a kinek adósságai vannak, hanem megbízható emberekkel végezteti a beszedést (10.). Egyébkint elfogadják a főrendek által ajánlott módot, de megfordítják, mert a kincstartó embere mellé megyénkint egy nemest deputálnak (11.). Míg az urak nem gondoskodtak ellenőrzésről, ők a lehetőség szerint igyekeznek azt keresztülvinni. A pénzek beszedését rögtön meg kell kezdeni, hogy Szent Mihályra a sereget ki lehessen állítani (13.), de határnap kitűzve nincs. Hogy a pénz el ne kallódjék, szűkre szabják az adószedő fizetését (14., 15.). 1 Marino Sanuto említett aug. 21-iki jelentése. 2 1518. VIII/29-iki oklevél. Függelék XIV. sz.