Szabó Dezső: A magyar országgyűlések története II. Lajos korában. (Budapest, 1909.)

megyénkint egy-egy nemes szedje be a kincstárnok emberével, vagy ha nem akarják, e nélkül. Érdemes még egyszer hangsúlyoznunk, mily különös eljárásuk abban az ügyben, a melyet legfontosabbnak tartanak. Az egész adóbehajtási rendszert felfüggesztik s egyszerre teljesen újat akarnak hozni a helyébe. Biztos ebből, hogy az eddigi eljárás nem vált be, de az is kérdés, jobb lesz-e az új. Úgy látszik, komolyan meg se akarták próbálni, vájjon beválik-e. Az egész vonalra végig sehol sincsen szó ellenőrzésről, csak a központi kezelésnél, a királyi kincstartóságnál, pedig ez volt az egyetlen ember az egész gépezetben, a kinél talán még menteni lehetne az ellenőrzés hiányát, mivel eskü alatt szolgál, nem úgy, mint a többiek. A megyékben megkísérlik az ellenőrzést, de a nemesség jóakaratára bízzák. Még jellemzőbb vonása a törvénynek, hogy nem terjed ki intézkedéseiben az egész országra. Már pedig mi az olyan törvénynek a tekintélye, a mely előtt csak az hajol meg, a kinek tetszik ? A törvényhozók ereje mintha kimerült volna abban a munkában, melyet az eddig ismertetett két irányban való működésben kifejtettek. A királyi előterjesztések egyenlő fontosságúnak jelentették ki az adó és a hadsereg rendezésének kérdését. A diéta amazt részletesen elintézte, ezen jóformán átsiklik; tehetségét arra irányozza s azon a téren fejti ki, a melyen semmire nem kérték, a királyi tanács szervezetének megváltoztatásában. A hadügyről mindössze egy pont intézkedik (10.): álljon ki a banderialis sereg, még pedig júl. 2-áig. Ebben nem a törvény igazán spártai rövidsége a jellemző, hanem az, hogy lehetetlenséget kiván. Az adó a sereg felállítására kell a királynak, és a törvény értelmében júl. 8-ig kell beszolgáltatni, holott a sereget júl. 2-ig kell kiállítni.

1 Tudjuk, hogy a király sok helyről 1 Hogy a kis sereg csak a subsidium beszedése után állhat ki, arra nézve citálni lehet egy passzust a magyar követek beszédéből az 1522-i nürnbergi birod. gyűlésen. „Cum subsidium pecuniarium ... in diéta ordinari debeat et postea illud connumerari domesticatim per totam Hungáriám, deinde exigi et tum demum militia conscribi et stipendia erogari debeant. Cs. és kir. házi udv. és áll. ltár. Mainzer Reichstagsakten fasc. 4b.