Szabó Dezső: A magyar országgyűlések története II. Lajos korában. (Budapest, 1909.)

kormányzóságát,

1 ha a diéta Lajos kiskorúságára való tekintettel ezt követelné. A magyar nemesség részéről az országgyűlésen megjelenteknek számáról nem vagyunk tájékozva,

2 annyit azonban tudunk, hogy igen népesnek jósolták és ennek következtében zavaros lefolyásúnak.

3 Nagyon valószínű, hogy a gyűlés nem kezdődött meg Szent György napján, hanem csak néhány nappal később, úgy április 30-ika körül.

4 Alig néhány szó az, a mit a diéta külső eseményeiről tudunk. Attól tartottak, hogy az országgyűlés nagy zavargásoknak lesz színhelye,

5 de csendesen folyt le.

6 Bizonyára hosszabb tárgyalások után végül is egyezség fejezte be azt a kényes kérdést, mely a maga merevségében feltéve így hangzott: Bakócz, Brandenburgi György s Bornemisza vagy pedig Szapotyai János kormányozzon-e a király nevében. Azok Ulászló végső akaratára támaszkodtak, ez a köznemesség egész erejére. Mivel egyik álláspont se megy keresztül, világos, hogy az ülésen egyenlő lehetett a két párt ereje.

7 Hevesebb küzdelem aligha volt, a megegyezés békességes úton történt, még pedig úgy, hogy mindkét fél lemondott arról, a mit eredetileg követelt: a főnemesség a három kijelölt úrról, a köznemesség Szapolyai kormányzóságáról, noha a vajda mellőzésében alig lehet a két külföldi gyám befolyását látnunk. Abban állapodtak meg, hogy Lajos nagykorúságáig helyette a választott tanácsosok kormányoznak. Ezeket évenként választják. Számukat meglehetősen nagyra szabták: 28-ban állapították meg ; közülök 12 fő-, 16 köznemes. A névben különbség van köztük: azok királyi tanácsosok (consiliarii regii), ezek ülnökök 1 Kovachich, Sammlung etc. I. 166/7., de tévesen 1518-hoz téve. 2 Szalay (Magyarország története III. 500/1. 1.) s Horváth Mihály (A magyarok történelme III. 322—324.) ezt a diétát az 1519-ikivel tévesztik össze. 3 Függelék I. sz. 4 Marino Sanuto XXII. 250. szerint május derekán végződött. Ekkor pedig két hétig tart a diéta. s U. o. 6 Acta Tomiciana IV. 39. 7 A magyar nemzet története (Millenniumi kiadás, szerk. Szilágyi S.) IV. 143.