Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. II. rész, 4. kötet, Különféle számadások és adójegyzékek 1454-től 1495-ig. (Sopron, 1936.)
Tartalomjegyzék - ELŐSZÓ
Sopronban ebben az időben háromféle rendes adót ismertek: a vagyonadót az ingatlanok után: u. m. ház, szántó, szőlő és rét után, kereseti adót az ipar és kereskedelem után, végül társulati adót a céhek után. Az ingóság, lett légyen az akár jelentékeny tőke is, adómentes volt, akárcsak a papi javadalmak. Ha azonban valamelyik papnak öröklött ingatlana volt, ez után már kellett vagyonadót fizetnie. Az adó kivetése céljából a város öt kerületre volt felosztva: és pedig a belváros külön kerületnek számított, a külváros négy negyede szintén egy-egy adókerület volt. A vagyonadó kivetésének első lépése az volt, hogy a jegyző vagy helyettese minden kerületről külön jegyzéket készített és e jegyzékben fel voltak sorolva nemcsak azok a polgárok, akik ingatlan birtokában voltak, hanem a polgárok nevei mellett az általuk bírt ingatlan neve, nagysága és mifélesége is. Egy ilyen ingatlanösszeírás a belvárosra nézve 1458-ból fennmaradt és 6. sz. alatt közlöm. Ez az összeírás azonban nem teljes, mert hiányzik az egyes ingatlanok becsértéke, amit a belső és külső tanács együttes ülésben állapított meg és e becsértékek összesítéséből adódott egy-egy polgár vagyonértéke. Mindez csak előmunkálat volt és ez előmunkálat alapján állította össze azután a városi jegyző azt a jegyzéket az egész városra nézve, amelyben az egyes adókerületekbe eső polgárok vagyona már összesítve pénzértékben van feltüntetve. Ilyen jegyzéket e kötetben hármat közlök a 10., 15. és 25. számok alatt 1459, 1463 és 1468. évekre nézve. Ha ezt a három vagyonadóalap-kimutatást egymással összehasonlítjuk, úgy arra az eredményre jutunk, hogy az 1459, évi a legrendesebb: itt u. i. az összeadásokban hibákat nem találunk, ellenben ezt már sem az 1463. éviről, még kevésbbé az 1468. éviről nem mondhatjuk el. Oka ennek az, hogy mindkettőben utólagosan javításokat végeztek a vagyonadó értékelésében és ezeket a változtatásokat a lapvégi összeadásoknál nem hajtották végre. Ebből azután sok zavar származhat arra nézve, aki e kimutatásokkal behatóan kíván foglalkozni és egészen téves megállapításokhoz juthat el. Azonkívül még egy körülményt nem szabad figyelmen kívül hagyni. A város főtisztviselői: a polgármester és a városbíró, valamint a városi jegyző és néhány kisebb állásban lévő, így a mezőőr, kapuőr és a toronyőr adómentesek voltak, tehát sem vagyonuk, sem állásuk után nem adóztak, viszont az 1459. évi vagyonadóalap-kimutatásban a vagyonuk értéke fel van véve, ezeket az összegeket tehát a
