Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. II. rész, 4. kötet, Különféle számadások és adójegyzékek 1454-től 1495-ig. (Sopron, 1936.)
Tartalomjegyzék - ELŐSZÓ
vagyonadó megállapításánál mellőznünk kell, ha helyes eredményt akarunk elérni Az 1463. évi vagyonadóalap-kimutatás viszont az adómentes polgármester, városbíró és városi jegyző vagyonát — kisebb állásban lévők itt nem szerepelnek, — már fel sem tünteti, tehát itt a vagyonadó alapból semmiféle levonásnak helye nincs, amikor a vagyonadót kívánjuk megállapítani, ezzel szemben az 1468. évi vagyonadóalap-kimutatás az adómentes polgármester, városbíró és városi jegyző — más adómentes hivatalt viselő személy itt sem fordul elő, — vagyonának becsértékét már ismét tartalmazza, miért is ezek vagyonát a vagyonadónál nem szabad tekintetbe vennünk. A vagyonadókulcs minden alkalommal más és más volt a szükség nagyságához mérten. így 1459-ben a vagyon minden font dénára után 6 dénárt, vagyis 2'5 °/o-ot kellett fizetni, 1463ban már csak 4 dénárt, azaz 1*67 °/o-ot,'1468-ban pedig 8 dénárt, vagyis 3*33 °/o-ot. A kereseti adót a belső és külső tanács együttes ülésében a forgalom alapján egy összegben állapították meg, amelynek nagysága 12 dénártól egészen 1360 dénárig változhatott, vagyis igen tág lehetőséget tapasztalunk és ezt a kereseti adót rendesen külön összegben tünteti fel az adójegyzék a vagyonadó összege mellett, néha pedig, ha a vagyonadó kevés volt és a kereseti adó is, úgy ez esetben egy összegben vonták össze, Arra nézve, hogy a városi tanácsosok is, ha nem is teljes, de legalább részleges adókedvezményben részesüljenek, egyedül" az 1468. évi adókivetés szolgáltat bizonyságot mégpedig abban az érdekes formában, hogy a városi tanácsos vagyonának egy font dénárja után nem 8 dénár, hanem csak 6 dénár adót fizet, vagyis vagyonuk után az adókulcs nem 3'33 °/o-os, hanem csak 2-5°/o-os. Mivel az 1459,, 1463. és 1468. évekből nemcsak a vagyonadó-alapkimutatások, hanem ennek alapján készített adójegyzékek is fenmaradtak (11., 16. és 25. számok), a fentebb elmondottak figyelembevételével a könnyebb áttekintés céljából egy táblázatot készítettünk, amelyek megtekintése után a soproni polgárok anyagi viszonyairól olyan éles képet nyerhetünk, amilyent száz és száz oklevélből sem alkothatunk magunknak. E kimutatások gazdaságtörténeti fontossága ebben leli magyarázatát. Nagyon sajnálatos, hogy 1459 előtt egyetlen vagyonadóalapkimutatást sem ismerünk és így nincs meg az összehasonlítás a régebbi évtizedekre nézve, mégis a rendelkezésre álló adatok