Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. II. rész, 4. kötet, Különféle számadások és adójegyzékek 1454-től 1495-ig. (Sopron, 1936.)
Tartalomjegyzék - ELŐSZÓ
bírtokrészét 1 és ennek fia volt az a Cenki András, aki 1339-ben Dági Fülöp fia Lőrinccel pereskedett egy soproni torony, házhely és tartozékai miatt, amelyekre a család IV. Béla király említett adománya révén támasztott jogot. Ezeken a családtörténeti nyomokon továbbhaladva kétségtelen bizonyossággal megállapíthatjuk még azt is, hogy Sopron város a határát és 7 jobbágyfaluját nem véletlenségből és alkalomszerűségből szerezte meg, hanem azzal a céltudatos törekvéssel, hogy azoknak a köznemeseknek, akik egyúttal soproni polgárok is voltak, Sopronnal határos birtokainál eladás esetén az elővétel jogával élt. Dág és Kelénpatak falvaknál e kapcsolatokat már kimutattam, Balf, Kópháza, Harka, Bánfalva és Meggyes falvak esetében pedig szintén oklevelek alapján bizonyítható. Amikor pedig azt látjuk, hogy 1359-ben és 1366—7-ben polgármester és 1362-ben városbíró Peuhul István nem más, mint Bozi István fia, 1354-ben Góri Miklós a városbíró, az 1325-ben városbíró Jekul fia Istvánt pedig azonosnak tartjuk Ebergőczi Jekul fia Istvánnal, 1318-ban Guchul ispán, soproni polgár viszont a királytól Peturi földjét kapja adományul, 2 mely névből Geuchul, még később Gayzul név alakul, kinek unokája már Miklós esztergomi érsek Anna nevű nővérét bírta feleségül 3 és e családból Gayzul János 1343-ban, Gayzul Miklós pedig 1361-ben városbíró, Miklós fia Miklós viszont 1381—3 között polgármester; és ha mindezeken kívül tudjuk, hogy az első ismert soproni bírónak, Peronak Kelénpatak volt a birtoka, István városbíró pedig Bánfalván egy eke földet kap 1277-ben IV. László királytól, fia Konrád pedig, ki 1317-ben városbíró, Egered földjét nyeri adományul Róbert Károly királytól,- az 1337 és 1338-ban városbíró Lukács pedig a borsmonostori apátságíól megvásárolja Kelénpatak birtokát, a Harkai, Meggyesi és Ikervári nemesi családok tagjai egyúttal soproni polgárok is, úgy Sopron város történetének az első száz évét egészen más szemmel kell néznünk és megítélnünk, mint ahogy felületes szemlélet alapján azt elbírálni esetleg hajlandók lennénk. Sopron városi rangra emelése 1277-ben, bár jó alkalom volt a hűség megjutalmazására, tulajdonképen a viszonyok fejlődésének a szükségszerű következménye volt. A régebbi társadalmi osztályok körében a XIII. század folyamán nagy átalakulást vehetünk észre. Ebből az átalakulásból Sopront, mint 1 uo, I. 85.1. — 2 Országos Levéltár, Dl. 1928 és 2078. — 3 uo. Dl. 5004.
