Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. II. rész, 4. kötet, Különféle számadások és adójegyzékek 1454-től 1495-ig. (Sopron, 1936.)

Tartalomjegyzék - ELŐSZÓ

Xí nei László kezén van, aki az özvegy leányát vette el feleségül. 1468-ban e tekintélyes ingatlan értéke 265 font dénárra csökkent le. Hasonló arányú leromlást tapasztalunk a többieknél is. Haunperger Lénárd 1459-ben 1400 font dénár, 1463-ban már csak 700 font dénár és 1468-ban pedig 314 font dénár értékű ingatlan után adózik. A nagyarányú elszegényedést mi sem mutatja jobban, mint az a körülmény, hogy 1468-ban Sopron legvagyonosabb polgára: Mischullinger Vilmos, volt városkapitány, ingatlana 550 font dénárra van becsülve. Amilyen gyors hullámzást észlelhetünk a polgárság vagyoni helyzetében, épen ilyen erőteljes változást figyelhetünk meg Sopron lakosságának összetételében: az egyes családok amilyen hirtelen feltűnnek, olyan gyorsan is elmúlnak, úgyhogy egy félszázad leforgása alatt Sopron férfí-lakóssága csaknem teljes egészében kicserélődik, vagyis nemcsak a vagyonos, a befolyásos családok élete rövid, hanem a szegényebb osztályé is. A nincstelen cselédség és iparosság szereplése még ezeknél is futólagosabb, egy szóval 1379 óta, amikortól kezdve lehetőségünk van ellenőrizni az egyes családok élettartamát, arra a" megállapításra jutunk, hogy a legtőzsgyökeresebb soproni családok is általában csak néhány évtizedes múltra tekinthetnek vissza. Nem lehet itt a feladatom, hogy Sopron lakosságának ezt a gyors kicserélődését, mellyel szorosan összefügg a XIV. század második felétől kezdve a németség túlsúlyba kerülése is, lépésrőllépésre bizonyítsam, ám aki ezzel a kérdéssel tüzetesen kíván foglalkozni, azt a név- és tárgymutatókban feldolgozott hatalmas anyaghoz utasítom, ahol gyorsan eligazodhatik, néhány vezetőszerepet vivő családot példaképen mégis az alábbiakban be fogok mutatni. Mivel a Haberleiter családra nézve 29, sz. alatt igen értékes gyámelszámolást közöltem, ennélfogva helyénvaló, ha legelőször e családdal foglalkozunk. Ezzel a családnévvel első ízben az 1379. évi telekkönyvben találkozunk, ahol a külváros 2. „sailmass"-ában egyharmad-ház tulajdonosa gyanánt szerepel. Sajnos 1424-ig adat nem található és ez évben már két tagját ismerjük ; Istvánt a külváros 2. negyedében és Pétert a külváros 3. negyedében. Mindketten tekintélynek örvendtek a polgárság körében, mit onnét tudunk, hogy a tanáccsal szemben megalakult ellenzék vezetői között olvassuk a nevüket, . Péter 1457-ben még élt, mivel ez évben 6 font dénár adót fizetett, de 1459-ben 102 font dénár vagyonadóalap után már