Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. II. rész, 3. kötet, Különféle számadások és kimutatások 1432-től 1455-ig. (Sopron, 1933.)

Tartalomjegyzék - ELŐSZÓ

ELŐSZÓ. Olyan kötetet bocsátunk ez alkalommal útjára, amely kizárólag különféle számadásokat és ezzel rokon kimutatásokat tartalmaz két évtizednél alig több időszakról. A pusztulás ezekben az emlékekben volt a legnagyobbmérvű Sopronban és így a megmaradtak értékben ezáltal még inkább emelkedtek. A fejlődő városi élet követelménye volt, hogy az Írásbeliség ne csak az oklevelek kiállítására és a levelezés lebonyolítására szorítkozzék, hanem az adókivetés, tizedfízetés, városi bevételek és kiadások részletes felsorolásán kivül az esetleges zsoldos katonák tartására, a közös városi erdő használatára, a város kezelésében lévő kórház szükségleteire és egyéb természetű, időről-időre felvetődő ügyek írásbafoglalására is kiterjedjen. Ezt a sokféle irásos munkát egy jegyző elvégezni nem bírta, főleg mikor az a város ügyes-bajos dolgaiban sokszor uton volt és így melléje Sopronban is segéderőt adtak, akik közül egy-kettőnek nevét is ismerjük. Ilyen helyettes jegyző volt Sopronban Egkenfelder Liebhart is, aki utóbb Pozsony város jegyzője lett, mint ilyen halt meg 1457-ben és aki a magyarországi középkori német irodalomban főleg mint könyvmásoló és könyvgyűjtő igen elő­kelő szerepet tölt be. 1 Egkenfelder kezeírása e kötet 10—13., 18—21., 23. számú darabjai és részben a 24. és 25. számú fel­jegyzések is, vagyis terjedelemben a kötet anyagának közel fele, értékben pedig a legjelentékenyebb 1439/40. évi (18. sz.) és 1440/1. évi (23. sz.) számadáskönyv az ő gondos tisztázatában maradt fenn. 1 L. rá vonatkozólag Pukánszky: A magyarországi német irodalom tör­ténete 37, 76, 78-80, 82—4 1.

Next

/
Thumbnails
Contents