Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. I. rész, 2. kötet, Oklevelek és levelek 1407-től 1429-ig. (Sopron, 1923.)

Tartalomjegyzék - ELŐSZÓ.

ELŐSZÓ. Amidőn két évvel ezelőtt Sopron sz. kir. város oklevéltárának I. kötete a sajtót elhagyta, annnak előszavában azt ígértük, hogy a munkát folytatni fogjuk, amennyiben az anyagi eszközök ezt lehetővé teszik. Noha ebben a tekintetben a viszonyok javulás helyett csak súlyosbodást mutattak, mégis egy örvendetes esemény elhatározó módon annyira kedvező irányú megoldásra nyújt reményt az egész munkát illetőleg, hogy a mostoha körülmények ellenére is most, amikor megnagyobbodott terjedelemben az oklevéltár II. kötetét a nyilvánosság rendelkezésére bocsátjuk, már előre is jelezhetjük, hogy a folytatás nem fog sokáig váratni magára. Ez az örvendetes esemény nem egyéb, mint az 1921. év december 14. napján lezajlott soproni népszavazás, amelynek eredménye folyamán Sopron városa magyar maradt és így a levéltár anyagának további feldolgozását idegen erőszak gátló intézkedései nem akadályozhatják. Mindenesetre a folyton emelkedő nyomtatási költségek igen bénítólag fognak a jövőben is hatni, azonban okkal-móddal ezek a nehézségek legyőzhetők, ha csak az áldozatkészség és -kötelesség fogalma ki nem vesz teljesen az emberek lelkéből. A jelen kötet összesen 480 drb. oklevelet és levelet tartalmaz aránylag rövid időközről: 23 évről. Ez a tekintélyes szám beszédes tanújele Sopron rohamos fellendülésének, széleskörű összeköttetéseinek, de egyúttal az Írásbeliség nagyarányú elterjedését is bizonyítja főleg a városi polgárság körében. Ha már most figyelembe vesszük azt, hogy ebből a 480 drb. okiratból idáig mindössze 28 drb. volt közölve és az így fennmaradó 452 drb. oklevél és levélből 254 drb. németnyelvű és csak 198 drb. a latínnyelvű, mindezekből a körülményekből újabb két, általános jellegű megállapításra juthatunk. Az első az, hogy a középkori oklevélkiadás tekintetében főleg a XV. századot illetőleg mily messze állunk még attól a lehetőségtől, hogy a közép-