Ipolyi Arnold–Nagy Imre–Véghely Dezső: Hazai okmánytár. Codex diplomaticus patrius V. (Győr, 1873.)

cum tribus filys. Sothoy Herceg et Wotha. Lippo. Item Latha, cum uno filio Martino. Fúrna eciam et Texa. sine heredibus. Seke ( ) cum duobus filys. Jacobo scilicet et Teca. Itein pauca. Olotou. et Quemes. ville autem Samto prima meta incipit uersus meridiem ( ) it ad villám (Gut) predium Philippi. Illinc descendens uersus orientem, communicat metas cuin villa Vygor. Hinc transiens ad ( ) viam publicam, per quam procedens, recuruatur mete priori. Ut igitur hec nostre donacionis series irrefragabili stabilitate duret in posterum. presentem paginam sigilli nostri munimine roborauimus. Dátum per manus Desidery aule Regie Cancellary. et prepositi de Scybin. Anno dominice incarnacionis. Millesimo Ducentesimo primo. Venerabili Job Strigoniensi Archiepiscopo existente. Reuerendo Saul Colocensi Archiepiscopo. Calano Quinqueecclesiensi episcopo, Vgrino Geuriensi episcopo. Dominico Zagrabiensi episcopo. Cathapano Agriensi episcopo. Mica Palatino. et Comite de Bihor. Jula voiwoda. et Comite Albe Transiluane ( ) wiensi Comite. Benedicto Comite de Bahc Tiburcio Comite de Budrihc. Petro Comite de Suprun. Martino Comite de Sa( . . . . )k (Pózna) Comite ( ) Sc. Eth Comite de viwar. Samtov vagy a mai kiejtés szerint Szántó birtok, az okmányban emiitett szomszéd birtokokról itélve Fejér megye nyugoti részén, Bodajk, Keresztes, Gut helységek és Igar puszta közt fekhetett. E vidéken s a Vértesen nevezetes birtokuk volt a Csákoknak, kiknek egyik törzse okmányunkban emiitett Ugrin győri püspök később esztergomi érsek volt, s e családtól vették a Fejér megyében még most is létező Csákvár, Csákberény, Csákivár nevű helynevek elnevezésüket. A már régebben megrongyolt hártya hátlapjára papir ragasztatott s a XVII-ik századbeli Írással reá íratott 1301. Nro. 7. Függő pecsét nyomai. A fenebbi hiányok a vizfoltok miatt vannak ; eredetie Kisfaludy Sándor családi levéltárában Niczken Vas vármegyében. Nagy Imre. 3. A veszprémi káptalan bizonyítja, hogy a kapolcsi lakosok bizonyos földet és Bárd nevü erdőt 10 márkán Csekidőnek és testvéreinek eladtak. 1214.