Veress Endre: Gyula város oklevéltára. 1313-1800. (Budapest, 1938.)

necnon Matheus Kadar, Paulus Dekán, Matheus Kowachy in Pyl possessionibus vocatis commorantes de oppido Gywla in comitatu de Zarand existentes versus propria ire voluissent prope idem oppidum Gywla in propria terra eiusdem exponentis claudentes, alios ex eisdem dire vulnerantes, alios vero verberantes, nisi se tandem fuga salvare valuissent, ibidem eosdem interimissent potentia mediante in praeiudicium et dampnum dicti exponentis valde magnum. Super quo rendeljük, quatenus vestrum mittatis hominem pro testimonio fide dignum, quo praesente Georgius Zeky

1 de Elwet . . . aliis absentibus homo noster ab omnibus, quibus incumbit, meram de praemissis experiat certitudinis veritatem, quam eandem nostrae personali praesentiae fideliter rescribatis. Dátum Bude Sabbato proximo ante dominicam Ramispalmarum. Anno domini Millesimo quadringentesimo nonagesimo quinto. (Orsz. ltár. Budapest. Dl. 37701. Átiratban.) Megjegyzés. A fenti rendelet értelmében a váradi káptalan egyik kanonokját a homo regius mellé adván, azok a helyszínen minden panaszt az igazsággal egyezőnek találtak s jelentettek a vizsgálat 'negyedik napján, 1495 május 1-én. Korjellemző a viszonyokra és társadalmi állapotokra, hogy Czibak Ferenc és fia egyéb hatalmaskodásai ügyében a király egyidejűleg még az alábbi öt parancsot adta ki, elrendelve azok kivizsgálását: Elhajtatták Fwtho Bálint jobbágy két ökrét Zerheth zarándmegyei községből ; pontem seu vadum verettek in fluvio Feyerkeres vocato in facie possessionis Warsan in comitatu de Zarand, amelyen jobbágyaik Corvin János herceg Pyl melletti erdejéből sok fáját elhordták ; ottlévő malma gátját kelleténél magasabbra emeltették, minek következtében a herceg pülyi rétjét a víz elönté, neki ezer forintnál nagyobb kárt okozván ; gyulavarsányi Török János nevű jobbágyát megölették s mai napig sem akarnak törvényt állani abban az ügyben s végül a herceg gyulai három jobbágyát embereik fegyveres kézzel «prope idem oppidum Gywla» megtámadták s megsebesítették, és el is fogták volna őket, ha meg nem szöknek.

2 1 írva Zikv, de helyesen irt neve az egyidejűleg kelt másik rendeletben is előfordul. 2 Az Orsz.' ltár Dl. '37699, 37696, 37693* 37700, 37697, 26062 és 37694. sz. oklevelei alapján, itt helyszűke miatt mellőzve. 52. Bihac, 1496 április 18. Corvin János herceg Derencsényi Péternek. Hűséges szolgálatai jutalmául possessionem Beren (in districtu castri mei Gywla existentium) neki adományozzuk, 1000 arany forintba inskribálva, elszakasztván azt a gyulai vár uradalmától. Dátum in Bichygio feria secunda proxima ante festum Beati Georgii. Anno Domini Millesimo quadringentesimo nonagesimo sexto. (Hazai okmánytár II. köt. 374. 1. után a Békésmegyei oklevéltár I. köt. 109. 1. A gr. Erdődyek galgóci levéltárából.) 53. Bihac, 1496 november 24. Corvin János herceg Gyula városának. Gyula városát szabad városnak nyilvánítja és polgárainak e kiváló szabadságot adományozza. Nos Joannes Corvinus Oppaviae, Lypthoviae Dux, ac regnorum Dalmatiae, Croatiae et Sclavoniae Banus etc. Memoriae commendamus etc. Quod quum nos his temporibus proxime transactis et usque in praesentiarum officium Banatus regnorum praedictorum tenendum et gubernandum in diversis expediti-