Veress Endre: Gyula város oklevéltára. 1313-1800. (Budapest, 1938.)

ura nevét viseli, asszonyomnak lakó helül adja Madeburgot és az oda való póro­kot, hogy az mi rabotával tartoznak, oda rabotáljanak, ez mellé az ott való rétet is oda engedte asszonyomnak. Ezen felül ad asszonyomnak asztalára két száz keböl búzát, száz húsz akó bort, tizen két vágó ökröt, ártánra ötven magyar forintot, lovaira zabot hat mutot, borsót funtot tizen kettőt, gyembért funtot hatot, szekfüvet négy funtot, szerecsen diót két funtot, sáfránt, négy funtot, nádmézet husz funtot, köles kását tizen két mérczét, árpa kását tizen két mérczét, halat három kopa pontyot, és készpénzt két száz magyar forintot; ruházatjára ez mellett valamit Kereczenyi László uram testamentomba asszonyomnak hagyott mindeneket az testamentom szerint meg ad minden okvetellen, és valameddig asszonyom az ura nevét viseli. Az asszonyom része majorságot Christof uram az majorokba tartja, és az ő földén szintén úgy viseli gondját, mint ő magáénak. Az asszonyom részét penig mindjárt ki mutatja, asszonyom penig meg billegeztesse, és az hasznát az övének ő maga vegye. Az pásztorokat pedig Christof uram tartja revideden. Az majorság együtt leszen, fele hasznát Christof uram veszi, felét asszonyom. Ezt penig végezték Péter János uram, császár ő felsége tanácsa, és Czobor Imre uram, és Czobor Pál uram által, mely dolognak meg állandó erősségeért irták ez metszett czedulát, kinek eggvikét hadták Christof uramnál, másikát asszonyomnál és vetették ez feliül meg irt urak ez levélre az ő kezek irását és pecséteket bizonságul ; mely levél költ ugyan itt Nvklspwrgban, 7 napján Septembernek. Anno 1568. O O O Ioannes Pethew manu propria Emericus Czobor mpria O Paulus Czobor manu ppria (Orsz. ltár. Budapest. N. R. A. fasc. 1605 No. 32.) Megjegyzés. Az ilyen «metszett czedula» igen ritka ezidőben s abban állott, hogy — mint ez is — az oklevelet patens-alakú dupla ívlapra írták két példányban. Ennek egyi­két jobb oldalán cakkosan kivágták s a másikat a másik szerződő félnek adták át. Csak az a különös, hogy Kerechéni Kristóf nem írta alá, hanem csupán gyűrűpecsétjét nyomta reá elsőül ; de ez eltérően az apjáétól, szembenéző két leopárdot mutat úgy a címerpajzsban, mint a sisak felett. Kerechéni László özvegye azonban nem sokáig viselte ura nevét és valami hosszú ideig nem élvezhette a mostohafia évjáradékát, mivel 1572 Jakab napján (július 25-én) már laki Bakyth Mihály felesége volt. Ekkor tett vallomásában találjuk azt a kor­történeti jelentőségű adatot is, hogy a zalamegyei Kányafölde kastélyában tartott esküvőjüket követő napon 1 ura — Kerechéni László — neki nővére (Kerechéni Sófia, Bradach Istvánné) jelenlétében 1885 aranyforintot adott ajándékul e szavakkal : íme ez az aranypénz, amit asztalom fiából kiveszek. Meglátom, miként tartod meg, mert Istennek segedelmével többet is szerezhetünk hozzá s vehetünk rajta valami várat. 2 1 Az oklevél szavaival: secundo die post consummatas et celebratas nuptias. 2 A fenti N. R. A. 1605. fasc. 36. iratából. 657. Praha, 1571 június 13. Miksa király nagyturi Thury Ferencnek. Értesülvén, hogy régi nemeslevele elveszett (quod nobilitatis diplomata malo casu a se deperdita asserit) hűségeért s kivált a Gyula várában való szol­gálatában a török ellen tanúsított vitézségeért új címereslevelet adományoz : attentis et consideratis fidelitate, ac fidelium servitiorum meritis . . . tum vero

Next

/
Thumbnails
Contents