Veress Endre: Gyula város oklevéltára. 1313-1800. (Budapest, 1938.)

helyén, Gyula várában. De bár jót akart, hogy emberei életét megmentse, az Isten elvette a végveszélyben józan eszét s azáltal, hogy a várat a töröknek átadta, romlásba döntötte magával együtt társait is, akiknek nagyrészét a pogánvok lemészárolták. (Történelmi Tár 1903. évf. 315—320. 1.) Megjegyzés. Fontos adat, hogy amint híre ment Erdélybe Pertav pasa érkeztének, János Zsigmond Báthory Kristófot indítá Kerechénihez, hogy a vár átadása végett vele tárgyaljon, ő azonban hű akarván maradni Miksa királyhoz, erről tudni sem akart s így érte utói a szerencsétlenség a török részéről. Ezt az epizódot Brutus Mihály magától Báthory Kristóftól hallá és jegyezte fel.

1 Báthory Kristóf gyulai küldetéséről egyébként két más kortárs is bőven emlékezik : Forgách Ferenc

2 meg Szamosközy István, aki ezenkívül — Gyula elestének részletes és elfogulatlan ismertetése végén külön fejezetet szentel Kerechéni ártatlanságának bizonyítására, ily címen : Kerecienus a calumnia proditionisque crimine vindicatur.

3 1 Brutus Magyar históriája III. köt. 473—4. 1. 2 Forgách Ferenc Magyar históriája 313—4. 1. 3 Szamosközy István történeti maradványai I. kötete (Budapest, 1876) 36—47. 1. A Kerechénit mentő végső rész folytatólag, a 47—58. lapon, igen szépen és méltánylóan. <>48. [Wien, 1566 szeptember közepe.] Német újsághír Gyula vára ostromáról és elestéről. Pertav basa egy 27 rőfnyi jöldhegyet hányt Gyula várával szemben, hogy abból könnyebben lövethesse. Kerechéni László kétségbeesésében levelet lőtt át nyíllal a törökök táborába, mire másnap egy török átkiáltott neki a várba, hogy választ jog kapni. Kapitányai közül kettő: Jász Lukács és Biczi János intették, ne kezdjen alkudozni a hitetlen pogányokkal. Am abban öt már meggátolni nem bírták, mert közben János királytól két nemes jött Váradról, utána meg Kerechéni sógora, Báthory Kristóf váradi kapitány, akikkel a vár ügyében tárgyalt. Majd túszokat cseréltek. Aztán Kerechéni előadta az egybehívott örségnek a fenyegető veszélyt s hozzájárulásukat kérte, hogy a várat a basának átadják. Ennek az őrség nagyobbik része ellenmondott. Bábeszélésére azonban hozzájárulásukat adták neki írásban. Mindenféle tárgyalások után szeptember 2-án délben vonultak ki Gyula lakói a szomszédos falvakból a várba menekült emberekkel együtt meg a betegekkel. Este lett, mire maga az őrség kivonult Kerechéni vezetése alatt, akit a basa sátrába vittek. De erre váratlanul a távozókra vetették magukat a törökök s nagyrészüket lemészárolták. Hogy Kerechénivel mi történt, azt még nem lehet tudni. Kurzer Bericht, was massen die Festung Jula in des Erbfeinds Gewalt kommen, etc. Die Festung Jula hat von der Kayserlichen Mayestät wegen ein Hungarischer Herr mit Namen Keretschini Laszlaw sampt der zugehörigen Landtschaft nun ein gute Anzahl Jahr her innen gehabt, befestigt un dern wol genossen. Und als es jetz wieder zu offnem Krieg kommen, haben ihm Ihr Mayestät hinein verordnet an Volk zu Ross und Fuss, desgleichen Geschütz, Munition, Gelt und Proviant sampt aller andern Notdurft, was und wie viel er nun selbs begehrt. Wie dann auch Ihr Mayestät General Obrister in Zips, Herr Lazarus von Schwendi, zwen fürnehme teutsche Hauptleut, beid vom Adel, deren ein des Geschlechts ein Goerger aus Osterreich, der ander einer von Hoppenrath ein Märker mit ihren völligen Fähndlin Landtsknechten auf sein Begehren zu allem l'berfluss hinein geschickt.