Veress Endre: Gyula város oklevéltára. 1313-1800. (Budapest, 1938.)

Hátlapján: 22. Septembris 1563. (Ez azért fontos, mivel a rendelet szövegében tollhibából a kelet Anno Sexagesimo quarto-nak íratott.) (Orsz. ltár. Budapest. Ben. res. Eredeti.) Megjegyzés. Bécsbe a királyhoz Kerechéni László Pozsonyból ment fel, ahol koronázási ünnepségén (1563 szeptember 8-án) vett részt gyulai lovasai élén s ó vitte mint zászlósúr a király előtt a szerb zászlót.

1 Vele volt testvére, Kerechéni János óbudai prépost is.

2 László aztán lejövet is sokáig maradt Pozsonyban, ahol még november végén is találjuk, a gyulai vár dolgait sürgetve a Magyar kamaránál. 1 Kosutány Ignác id. cikke, 470. 1. 2 Kovachich : Scriptore? rerum Hungaricarum minores tom. I (Budae, 1798) 148—9. 1. 520. Pozsony, 1563 november 2. Ferdinánd király a Magyar kamarának. Egyezzék meg a váradi és csanádi püspökkel a dézma jejében évente fizetendő megváltás összege dolgában, hogy a gyulai uradalom tizede teljes egészben közcélra maradjon. Informatione certa iam edocti sumus, alienationem decimarum in comitatibus circa arcem nostram Gywlam provenientium citra insigne nostrum dictaeque arcis praesidii incommodum fieri nequaquam posse, nam etsi hic annus fertilis fuerit eaque frugum copia dicta arx carere posse videatur, mivel a jövendő ellátásról is gondoskodni kell, in conservationem peditum pro custodia arcis is sok felmegy a dézmából, nehogy azt ab arce nostra Gywlensi elvonjuk, rendeljük, egyezzetek meg nevünkben cum Varadiensi et Chianadiensi episcopis ... de competenti arendae pretio ... ut eo recepto, decimas in publicas necessitates nobis, sicut antea, concedere velint et debeant; etc. (Orsz. ltár. Budapest. Ben. res. Eredeti.) Megjegyzés. Gyula egyébként az ekkoriban Pozsonyban ülésező országgyűlésen is szóba került, midőn a gyulai nemesség ama kérelme jutott tárgyalásra, hogy mivel törvényes ügyeikben gyakran nehezökre esik a távoli «hiteles» helyekre megbízottaikat (procuratores) felküldeni, a Rendek úgy határoztak, hogy az ily ügyek elintézésére az egri püspök tartson Gyulán állandóan két kanonokot, quorum unus sit plebanus loci illius. Ez a végzés kapcsolatos volt a Gyula körüli vidék nemessége ama korábbi — az év tavaszán — előterjesztett kívánságával, hogy peres ügyeik Kassán tárgyaltassanak. (Magyar orsz. emlékek IV. köt. 601 és 264. 1.) 521. Pozsony vára, 1563 november 14. Ferdinánd király a Magyar kamarának. Miután nem birt Kerechéni Lászlóval Gyula jövedelme dolgában megegyezni, biztosokat fog oda küldeni s egyben zsoldot az örségnek, hogy a gyulai uradalom katonai állapotát és gazdasági viszonyait megszervezzék. Evégből jó lenne valami hűséges számadó-ellenőrt is Kerechéni mellé adni. Járjanak el a biztosok egyúttal a gyulai polgárok Kerechéni elleni panasza ügyében is. Significamus vobis benigne, nos quidem antea in eam venisse sententiam, ut cum capitaneo nostro Gywlensi, Ladislao Kerecheni tractatum aliquem iniremus, quo ipse proventibus arcis et certa pecuniarum summa contentus, arcis praesidium sine ulteriori nostra molestia interteneret. Sed cum hac de re hic cum