Veress Endre: Gyula város oklevéltára. 1313-1800. (Budapest, 1938.)
Do. V ra e cognoscant nos sibi et bonum, et sincerum amicum esse. In hac etiam petitione Illustrissimarum Do. Vestrarum pro voto responderemus, si id (ut praetulimus) sine iactura regni nostri praestari posset. De hac autem re Ser mo domino regi Poloniae ad literas eius abunde respondimus. In reliquo Ill ma m Do. yram f eliciter valere optamus. Dátum Budae, quinta die Maii. Anno Domini M. D. XXX. Regnorum nostrorum vero anno quarto. Ioannes Rex Manu propria Kiilcíme: Ul m o principi domino Alberto Marchioni Brandenburgensi, Prussiae, Pomeraniae etc Duci etc. Amico nostro charissimo. (H. St. A. München. Br. Lit. 1097/1. Copia coaeva.) Megjegyzés. A lengyel királyhoz intézett (Budán, 1530 május 16-án kelt) levelében János király még nyíltabban kijelenté, hogy in negotio Giwla et Hunyad nem felelhet s így kívánságát nem teljesítheti : et cum regnum sit unum corpus, non potest sine magna iactura in partes et diversos duos dividi, neque licet subditis neutralitatem tenere, cum id contra móres regni sit. . . Et quia subditorum est obedire, tum et parere nobis, nam si cuilibet subdito liceret ex specula intueri certantes de regno, nullum unquam regnum stabiliretur, sed quilibet indies regem habere vellet. Ez erélyes választ János király udvarmestere, Smvlkuna de Kunstadt által küldte meg a lengyel királynak s az őrgrófnak, megüzenvén egyúttal, hogy «quando finis belli cum adversario Suae M ti s imponitur, Regia Maiestas, visis iuribus contractus Dominationum Suarum. de quo hactenus Sua Maiestas nihil scivit, parata erit iuxta regni iura omnia possibilia et Regiae dignitati decentia facere» Giwla és Hunyad várainak visszaadása ügyében. (Ugyanott, No. 2—6.) Ne feledjük egyébiránt, hogy ez a János király közjogi felfogását és Magyarország érdekeit oly világosan kifejtő gyönyörű levél Werbőczy István remeklése, aki kancellárja volt. 201. Augsburg, 1530 augusztus 11. Ferdinánd király György brandenburgi őrgrófnak. Biztosítja arról, hogy jóllehet Zápolya János (Gráf Hannsen von Zyps) Gyula várát ostrom útján (nach langer Belegrung der seinigen) elfoglalta, ha az ismét kezébe kerül, azt az őrgrófnak (oder seiner lieb Érben) fogja adományozni. (Orsz. ltár. Budapest. N. R. A. fasc. 1530 No. 38. Müncheni.) 202. Gyula, 1532 október 30. János király Oláh János gyulai bíró ügyében. Átírja az aradi káptalan kiadványát, hitelesítvén ajtósi Bradách Miklós végrendeletét, amelyet készített coram nobilibus Nicolao videlicet praeparante organa et Gregorio organista Gywlensi et provido Matheo de Avthos, primo executores sint dominus plebanus de Gywla . . . Ioannes Olah, akinek Kygyos nevű jószágát adta kétszáz forintért, egyebekkel együtt. 1 1 A végrendeletet tartalmazó aradi káptalani átirat kelte «in festő Stephani papae ac martyris» azaz augusztus 20-ika.
