Veress Endre: Gyula város oklevéltára. 1313-1800. (Budapest, 1938.)

f Dátum in oppido Gywla feria quarta proxima post festum beatorum Simonis et Jude. Anno Domini Millesimo quingentesimo tricesimo secundo. Regnorum vero nostrorum anno sexto. (Békésmegyei oklevéltár II. köt. 135. 1. A szepesi káptalan hártya-okleveléről.) Megjegyzés. Gyulai tartózkodásáról János királynak még egy oklevele szól, az, melyet a város érdekében Gyulán 1532 november 1-én adott ki. Ezt (Szinnyei repertóriuma II. kötetének 925. hasábja szerint) Haan Lajos közölte volt a «Békésmegyei Közlöny» 1875 december 19-i, mutatványszámában, melyet ma már sajnos sehol megtalálni nem bírtam, sem békésmegyei, sem pedig fővárosi könyvtárakban. Egyébként János király a következő év végén (útban Budának) újból járt Gyulán, ahol —Szerémi György krónikája szerint — három napot töltött, a plébánosnál laktában. (Békés vm. tört. I. köt. 116. 1.) 203. Gyula, 1533 június 1. A Szent Ferencrendiek magyar tartományi ülése jegyzőkönyvéből. Jelentés arról, miként választották meg tartományi rendfőnöknek Nagoesi Mártont s miket tartalmazott Ferdinánd király prédikátora: Kassai Kristóf doktor felolvasott levele az új hit dolgaival kapcsolatban. Anno Domini 1533 celebratum est Capitulum provinciáié in conventu de Gywla in festő Sacratissimi Pentecostes, in quo eligitur in Provinciáé ministrum fráter Martinus de Nagocz ... in ordine octavus Provinciáé Hungáriáé Salvatoris minister fratrum Minorum observantiae reguláris.

1 Megválasztása után in communi refectorio coram patribus et fratribus praesentavit quaedam paria litterarum Excellentissimi domini Doctoris Christophori Cassoviensis, clementissimi principis domini Ferdinandi concionatoris supremi, quas quidam negotiator ad nundinas protunc in praedicta civitate Gywla de partibus superioribus veniens portaverat,

2 amely levél szól arról, hogy a király előtt Innsbruckba érkeztekor nemrég tanácsurai előadták, miként János szász választó fejedelem halálos ágyán kijelenté, hogy amit a régi vallás ellen elkövetett azt seductus per pseudo-doctorem maledictum Lutherum fecisse s ezért írásait a városokban elégettette; Luther feleségét pedig, aki régebben apátnő volt, szitkok között megkötöztette, ne per ignem et aquam vei aliter se interficiat ; etc.

3 (Monumenta Ecclesiastica vol. II p. 252—254. Ferencrendiek levéltára. Gyöngyös.) Megjegyzés. A Ferencrendiek gyulai rendháza a XV-ik század első felében már megvolt s azt a Váradon 1531 március 10-én lefolyt tartományi ülés határozatából emelték konventi rangra, ami a Rend krónikájában e szavakkal van megörökítve : Locus Giulensis sub hoc Capitulo in conventum erigitur et inibi fiat orgánum. Et hoc totum conceditur ad petitionem patroni Capituli G. de Soowar P. Ioannes de Giula.

4 A gyulai rendház közvetlen szomszédságában lehetett szőlőjük is, melyről első okleveles feljegyzésünk 1531-ből való, másfél évtized múlva pedig így emlékezik róla id. házi krónikájuk : Item ex consensu Capituli (anni 1548) habeant vineam in horto fratres Gywlenses.

5 1 Ezt is olvassuk még róla : Iste páter iam secundo est electus Minister provinciáé. 2 Ez érdekes, annak ismeretéül, hogy az ehhez hasonló szenzációs írások és röpiratok miként jutottak el még Gyulára is, a vásárosok révén. 3 Ez Karácsonyi János megjegyzése szerint is természetesen hamis, alaptalan híresztelés volt, miként az előbbi is a választó fejedelem állítólagos megbánásáról. 4 Mon. Fccl. II p. 469. Karácsonyi János : Szent Ferenc rendjének története II. köt. (Budapest, 1924) 72. 1. 5 Karácsonyi János fent id. műve II. 72. 1.