Nagy Gyula: A nagymihályi és sztárai gróf Sztáray család oklevéltára. II. (Budapest, 1889.)

elhalmozza, s később mint a Nagymihályi nemzetség egyik fő-ága perlekednek igazaikért s osztozkodnak a közös javakban. Még a konstanczi zsinat eloszlása előtt, 1418. mart. 29-én adta Zsigmond Nagymihályi Albertnek azt az armalis levelet, melyben az elei által korona nélkül használt czímert koronával megbővítve, neki s vele fiainak és valamennyi osztályos atyjokfiának ad maiorem nobilitatis glóriám adományozza.

1 Több mint valószínű, hogy a Nagymihályiak, György ungi alispán óta, szabad és önkényes választás útján éltek azzal az egyszerű kapus pecsét-czímerrel, mely a szíves olvasó előtt már codexünk első kötetéből ismeretes;

2 e jelvény azonban nem bírhatott a lovagiság és nemesi külső fény szempontjából oly becscsel és értékkel, mint a legfőbb hatalom által adományozott koronás sisakos czímer, a mi a franczia cimier értelméből magyarázva, kezdetben nálunk is különösen a sisak oromdíszét jelenthette, s a szó csak utóbb ment át az arma vagy insignia fogalom általános kifejezésére. Magyar felfogás szerint a czímer a nemességnek lényeges kelléke nem volt ugyan,

3 de mindenkor előnyére szolgált, s talán soha inkább, mint épen Zsigmond alatt, mikor a királyt külföldi utazásaiban kísérő főnemeseink oly sűrű érintkezésbe jöttek a külső pompára sokat tartó idegen fejedelmi udvarok legelőbbkelő lovagjaival. Feltűnő, hogy Ungi Albert perjel, könyvünk czímlapján látható pecsétjén, melynek rajzát egy 1424 évi oklevélről a bécsi cs. és kir. állami levéltárból dr. Károlyi Árpád levéltárnok úr szíves közbenjárásával vettük,

4 még mindig sisak- korona és oromdísz nélkül használja nemzetségi czímerét; úgy látszik, a magyarok e részben a francziák példáján indultak, kik czímeres pecsétnyomóikba a sisakot csak ritkán vésették, s jóllehet Zsigmond a paizs-czímereket már rendszerint sisak-oromdíszszel szokta adományozni, a xv-ik században még a legfőbb országos méltóságokat viselő urak sem igen pecsételtek sisakos czímerrel.

5 A konstanczi zsinat befejeztével Németországon időző Zsigmond, még azon évi aug. 24-én Ravenspurgban kelt oklevelében, újabb neveze1 L. a CXLV. sz. alatt, hol a czímer színes hason-mása is szemlélhető. 2 L. az 1. köt. és j68. 11. 3 VERBŐCZY, Tripart. I. 6. 4 Az oklevél melyről szólunk, Albert osztrák herczeg s több magyar egyházi és világi főúr 1424 évi máj. 2Í-én kelt bizonyságlevele azon birtokok felől, melyeket Zsigmond király Cilley Borbála számára rendelt. A vránai perjel pecsétje meglehetős épen maradt fen rajta, s habár nyomása kissé kopott, vagy eredetileg sem volt elég éles és erős, mind a czímer-paizs, mind pedig a körirat : S(igillum) » ALBERTI » DE * L'NG » — tisztán kivehető benne. 5 NYÁRY A. Herald. 58. 1. A*