Nagy Gyula: A nagymihályi és sztárai gróf Sztáray család oklevéltára. II. (Budapest, 1889.)

tes adománynyal látja el az urát híven kísérő vránai perjelt, midőn számos hadjáratok alatt szerzett érdemeit s a zsinat idején tett kitűnő szolgálatait jutalmazva, ősi javai birtokában őt és minden nemzetségét megerősíti.

1 Ez új adomány czélja volt, hogy Albert halála esetére a János-vitézek rendje részéről netalán formálható követelések ellenében fiai örökségét biztosítsa Ezek után nemsokára a husziták ellen viselt hadakban, majd meg 1427 elején a Havasalföldéről Radul által elűzött Dán vajda visszahelyezése érdekében indított hadjárat alatt nyílt ismét bő alkalom a vitéz perjel számára, hogy új leveleket tűzzön érdemei koszorújához. Időközben a horvát- és dalmátországi bán czímével is felruháztatott, de újabb érdemei újabb jutalmát abban a tartalmas adománylevélben vette, mely által az alvidéken a magtalanúl elhalt Nagylaki Jank János roppant kiterjedésű jószágainak, falvainak és pusztáinak birodalmába jutott.

2 Ez adományt Zsigmond — miután a csanádi káptalan a statutiót is törvényesen végbe vitte

3 — a következő évben, 1428. febr. 14-én kelt privilégiumával végleg megerősíté. Megjegyezzük, hogy azon sok Csanád- Krassó- Temes és Arad vármegyei vonatkozású, kiváló érdekű oklevél, mely publicatiónkat különösen a Hunyadiak korára nézve gazdagítja, a Nagymihályiak ezen alföldi birtoklása révén került a nemzetség levéltárába. Nagymihályi Albert élete végső éveiről keveset tudunk. Miután a báni méltóságot már előbb letette volna, 1433-ban még perjelsége ügyeit igazítja, 1434 végén azonban nincs többé az élők sorában.

4 Fiai közül György lett a család fentartója s a Nagymihályi Bánfi ág megalapítója. Kaplyon András három fiának maradékai három vonalon származnak alá a xv-ik század közepéig: u. m. egyiken Albert prior fiai az Eödönfiekkel, másikon a Pongrácz-fiak Mihály fia György fiaival, harmadikon pedig a Tibai Eördög és Sztárai családbeliek a Lucskaiakkal.' Az egész nemzetség történetének és leszármazásának részletes megírása publicatiónk utolsó kötetére lévén fentartva, ezúttal még csak azt említjük meg némi tájékozásúl röviden, hogy a nemzetségnek Kaplyon Jákótól eredő idősebb ága Nagymihályi Lászlóban 1449 elején kihalván, az utolsó descendens magva 1 Lásd a CL. sz. alatt. 2 Az adománylevél 1427. máj. 19-én, tehát mirigyért a havasalföldi expeditio után kelt ; 1. a CLXXVII. sz. alatt. 3 L. a CLXXXI. sz. alatt. 4 FEJÉR id. m. X. 7. 279. 504. és 564. II. 5 L. a CCCXV. sz. alatt.