Gregorich Mária: A bori és borfői Bory család és levéltára : Családtörténeti és levéltári tanulmány. (Szeged, 1935. Kolozsvári-Szegedi Értekezések a Magyar Művelődéstörténelem Köréből. 27.)

ÚJ FÖLDESURAK, KÉSŐ ÖRÖKÖSÖK. A Borfőiekkel összeolvadt Bory család nem válik meg könynyen a százados birtoktól s hol fiúsított leányágon óhajtja megtartani az ingatlant (XIV. oki.), hol a Ieányág fiúsítása ellen küzd, hogy magyar szokásjog szerint a nemzetség fiútagjai örököljék a család ősi birtokát (XVIII. oki.). Sorsukat azonban még így sem kerülhetik el. Egy-egy ág pusztulásával új igénylők jelentkeznek a Bur patak mentén s 1564-ben már azt olvassuk, hogy Borfői Mihály, Beke és János halála s magvaszakadása után Bori és Borfő határában bírt örökségüket, 12 jobbágytelket vagyis 360 kisholdat Sipeki István és János nyerik el Oláh Miklós kir. helytartótól. Az új adománylevél már nemcsak szántóföldekről, szöllőkről és patakokról intézkedik, hanem halastavakról és malmokról is, amelyekről a középkoriak hallgatnak. Alig hihető azonban, hogy a 300—400 holdas birtokon annyi minden lett volna. Az oklevél kiállítója Pozsonyból nem járt utána, hogy miféle „pertinentiája" van a kis bori birtoknak, hanem lemásolta a formulárés könyvből egy nagyobb birtok összes velejáróit. A fenti Boryak magvaszakadása nem jelenti az egész család vesztét. Maradt még más ágon Bory bőven, hiszen 1568-ban Miksa egyszerre négy Borynak: Kristóf, Mátyás, Ferenc és Mihálynak adományozza a magszakadás miatt a koronára háramlott Kisdarab nevű pusztát. Amint egykor Nagy Lajos azt hirdette Bori birtokrészéről, hogy magszakadás miatt „iuxta approbatam regni nostri legem manibus nostris devoluta" az ország élő jogszokása, szentesített törvénye értelmében a királyra háramlik vissza a nemesi birtok. (XVII. oki.) Habsburg Miksa is úgy tudja, hogy a magszakadás miatt gazdátlanná vált nemesi birtok a koronára háramlik vissza s a király azt — az ország ősi és jóváhagyott törvénye értelmében szabadon adományozhatja. (XIX., XX. oki.) Amint a csehverő Mártonfia Miklós nem mondhatja magának Bori egész határát, hanem várjobbágyokkal és nemes urakkal osztozott rajta, úgy tart ezen részbirtoklás a XVI. században is, amikor a Sipekyek tűnnek fel birtokosul (XIX. oki), majd azt olvashatjuk, hogy Horhy Bertalan birtokol egy nemesi telket Bori