Gregorich Mária: A bori és borfői Bory család és levéltára : Családtörténeti és levéltári tanulmány. (Szeged, 1935. Kolozsvári-Szegedi Értekezések a Magyar Művelődéstörténelem Köréből. 27.)

a felek közös akaratával történik a bajvívás megítélése. A bajvívást kihívás előzte meg. A bíró határozott aziránt, hogy a felek személyesen avagy bajnokok útján vívjanak-e. Személyes bajvívásra csak súlyos bűnesetekben kötelezte a feleket; rendszerint azonban a peres felek bajnokok útján vívtak, akiknek meghatározott díjat kellett ezért fizetniök. A gyalog bajvívást botokkal kellett megharcolni, a lovast lóháton, vitézi fegyverzettel. A „baj"-nak a bíró által kitűzött időben és helyen kellett végbemennie. A jelenlévő bíró állapította meg a mérkőzés befejezését s ugyancsak ő jelentette ki az ügy kedvező vagy kedvezőtlen kimenetelét. A bajvívásnak perdöntő ereje volt. Az abban elbukott ügyét végleg elvesztette, mint jelen esetben a Tegzesfiak. A „baj" intézménye Európaszerte szokásban volt, bármenynyire ellenezte is azt az Egyház. Hazánkban Mátyás király az 1486 dec. 18. t.-c.-ben tiltja el a baj alkalmazását a hatalmaskodás és birtokperek dolgában véglegesen, kivéve az olyan eseteket, amelyekre nézve hiányzott minden bizonyíték. De ekkor sem a törvényszék, hanem az illetékes királyi lovagi kúria elé utalták a pert.

1 A párviadalban a Tegzesfiak alul maradtak, mert 1342 okt. 1.-én Esztergomban találjuk őket, ahol a johannita keresztesek állítanak ki számukra oklevelet. Az egyességlevél szerint a peres felek békéltető férfiak, „proborum virorum nobilium" jelenlétében megegyeznek aképen, hogy a Tegzesfiak visszabocsátják Nádasd birtokát Móthfia Lukácsnak s a Litas és Nádasd közötti határjelzőkről sem vitáznak többet a két Litasi Istvánnal. Az egyességet a hatalombajban való elbukás terhe alatt kötötték meg.

2 Hatalombajban való elbukásnak, vagy, mint röviden mondani szokták, hatalombajnak (succubitus duelli facti potentialis) terhe alatt a XIV. és XV. századokban gyakran kötöttek szerződéseket vagy vetették magukat alá fogott bírák ítéletének, aminek meg1 Corpus Juris Hungarici. 421. I. 2 Itt: „Insuper dicíe partes ad hoc coram nobis se obligaverunt, quod si qua (!) partium in presenti ordinatione non síaret in succubitu duelli facti potentialis convinceretur" (IX. oki.) Hajnik: A magyar bírósági szervezet és perjog 274. 1.